A stressz okai, tünetei és kezelése
Minden, amit a stresszről
tudnod kell
Szerző: Schum Barbara
Vitaful.hu
Lektorálta: Herédi Alexa
Vitaful.hu
Tartalomjegyzék
- Bevezető - Mi a stressz?
-
Hogyan kezeli szervezetünk a stresszhelyzeteket?
- Melyek a stressz különböző fajtái?
- Melyek a stressz leggyakoribb tünetei?
- Melyek a stressz legfőbb kiváltó okai?
- Milyen veszélyei lehetnek a hosszútávon fennálló stressznek?
- Hogyan lehet sikeresen leküzdeni a stresszt?
- Összefoglaló
Bevezető – Mi a stressz?
A mai rohanó világban szinte alig van ember, akit ne érne stressz a mindennapjaiban. Bár a stressz bizonyos esetekben pozitív hatással is lehet ránk, sokaknak mégis megkeseríti az életét. De vajon mikor válik károssá a stressz, hogyan tudjuk azt leküzdeni, és mi történik, ha nem kezeljük időben? Cikkünkből kiderül minden, amit a stresszről tudni érdemes.
Mi az a stressz és mikor válik károssá?
Mi a stressz? - A stressz fogalma
A stressz egy olyan fizikai és egyben érzelmi állapot,
melyet jellemzően nyugtalanság, aggodalom és feszültség vált ki.
Biológiailag a stressz alatt egy olyan külső- vagy belső ingerekkel szembeni reakciót értünk, mely
beindítja a szervezet védekező mechanizmusait. A köznyelvben viszont általában a
folyamatos feszültséget vagy a
tartós idegeskedést
fejezzük ki a fogalommal.
A stressz sok esetben szükséges elemét képezi a mindennapi életünknek. Stressz hatására ugyanis
sokszor motiváltabbak vagyunk és jobban teljesítünk. Azonban ha az eleinte ártalmatlannak tűnő
stressz túl hosszú ideig fennáll, akkor már nemcsak lelki, de egészségügyi következményei is
lehetnek.
A továbbiakban többek között bemutatjuk, hogy melyek a stressz
legfőbb fajtái és azok potenciális veszélyei, utánajárunk
a stressz leggyakoribb tüneteinek és kiváltó okainak,
végül pedig az is kiderül, hogy hogyan tudjuk sikeresen leküzdeni a stressz okozta kellemetlen
tüneteket.
Hogyan kezeli szervezetünk a stresszhelyzeteket?
Bár a stressz nem egy modern jelenség, mégis meglepően új felfedezésnek számít. Selye János,
osztrák-magyar származású endokrinológus volt az első tudós, aki felismerte és dokumentálta a
stressz létezését az 1950-es években. 1
Elgondolása szerint az emberi szervezet bizonyos feszültséget keltő ingerekre való természetes
reakciója három fő szakaszban nyilvánul meg:
1. A vészreakció
A stresszhelyzet akkor kezdődik, amikor a stresszkeltő esemény először megjelenik. Ilyenkor a szervezetünk energiatartalékai felkészülnek a stresszhelyzettel járó alkalmazkodásra, mely a vérnyomásunk, a pulzusszámunk és a vércukorszintünk emelkedését eredményezi.
2. Az aktív ellenállás fázisa
A vészreakciót követően a szervezetünk további energiatartalékokat szabadít fel. Ilyenkor
fokozottan termelődik az adrenalin és a kortizol, azaz a stresszhormonok.
Ezeket a tartalékokat szervezetünk azonban nem pótolja, ezért a tartalékok idővel kimerülnek,
melynek következtében a szervezet ellenálló képessége is csökken.
3. A kimerülés állapota
Miután a szervezetünk energiatartalékai teljesen kimerültek, a kimerülés állapota következik, mely bizonyos esetekben akár súlyos következményekkel is járhat, például az immunrendszer legyengüléséhez vezethet. 2
Stressz hatásásra a szervezetben fokozottan termelődik az adrenalin és a kortizol
Mikor káros a stressz és mikor hasznos?
A stressz természetesen nem minden esetben káros.
Bizonyos helyzetekben, mint például egy fontosabb vizsgán vagy egy állásinterjún kifejezetten
hasznos vagy akár szükséges is lehet, hiszen
arra késztethet minket, hogy komolyabban vegyük a kötelezettségeinket és jobban teljesítsünk.
A stressz
energikusabbá, aktívabbá és fókuszáltabbá tehet minket,
növelheti a koncentrációs képességünket és bizonyos vészhelyzetekben akár meg is mentheti az
életünket.
Az egészséges mértékű stressz a modern életmód velejárója, és alapvetően nem jelent veszélyt az
átlagemberre. Egy bizonyos ponton túl azonban a stressz káros hatással lehet az egészségünkre, az
általános közérzetünkre, a produktivitásunkra, a kapcsolatainkra, valamint az életünk minőségére.
A stressz akkor válik károssá, amikor krónikus emocionális terhelést okoz.
3
A stressz gyakran csak rövid ideg tartó eseményeknek a következménye, így hamar el is múlik. Néha
viszont hosszan tartó eseményekkel függ össze, a nyomás pedig idővel növekedhet, majd állandóvá
válhat.
A stressz tehát a forrásától függően lehet hasznos vagy akár káros is, a tünetek és a kezelés
módszerei pedig eltérőek lehetnek. Az orvostudomány alapvetően háromféle stresszt különböztet
meg.
Melyek a stressz különböző fajtái?
A stressz különböző típusainak felismerése kulcsfontosságú a stressz kezelésében. Az Amerikai Pszichológiai Társaság (APA) kutatásai szerint a stressznek három fő fajtája van; az akut stressz, az epizodikus akut stressz és a krónikus stressz, melyek mind más és más jellegzetességekkel, tünetekkel rendelkeznek, és melyeket mind eltérő módszerekkel kell kezelni. 4
1. Az akut stressz
A stressz leggyakoribb megjelenési formája az akut stressz, melynek legfőbb okai a közelmúltban történt stresszhelyzetek miatti feszültség, valamint a közeljövő várható eseményei miatti aggodalom. Az akut stressz rendkívűl gyakori, bárki életében megjelenhet, és szerencsére könnyen kezelhető.
2. Az epizodikus akut stressz
Bár az akut stressz általában rövid ideig áll fent és a legtöbb embernél nem okoz súlyos
panaszokat, bizonyos embereknél a szorongás és a feszültség érzése elhúzódhat, az akut stressz
hosszabb ideig jelen lehet. Ha az akut stressz hosszútávon fennáll, akkor epizodikus akut
stresszről beszélhetünk.
3. A krónikus stressz
A stressz legsúlyosabb formája a krónikus stressz, mely napi szinten jelen van a beteg életében.
Krónikus stresszről akkor beszélhetünk, ha a feszültség vagy a szorongás érzete nem múlik el, és a
beteg testi egészségére is káros hatást gyakorolnak az érzelmei.
A krónikus stressz a beteg testi egészségére is hatást gyakorol
Melyek a stressz leggyakoribb tünetei?
A stressz tünetei és azoknak a mértéke különbözhet a
stressz típusától függően, de általánosságban elmondható,
hogy az állandó szorongás, az idegeskedés, az ingerlékenység és a türelmetlenség gyakori tünetei a
stressznek.
A stressz hosszútávon
csökkenti az immunrendszerünk védekezőképességét is, ezért
megnő a különböző megbetegedéseknek a kockázata.
Jellemző a gyakori fejfájás, a migrén, a mellkasi fájdalom, valamint a szívproblémák
kialakusánának az esélye is nő. Mindemellett okozhat a stressz olyan fizikai tüneteket is,
melyekre talán nem is gondolnánk elsőre.
Ilyenek például a gyakori felsőlégúti panaszok, a bőrbetegségekre való fogékonyság vagy akár a
hajhullás is.
A stressz okozta kognitív, érzelmi, fizikai és a viselkedésünkre vonatkozó tüneteket a
következőképpen lehetne szemléltetni:
| Kognitív tünetek | Érzelmi tünetek | Fizikai/testi tünetek | Viselkedési tünetek |
|---|---|---|---|
| Koncentrálási nehézség | Depresszió és pesszimizmus |
Rosszullét, szédülés, izzadás |
Evési szokások megváltozása |
| Folyamatos aggodalom | Ingerlékenység vagy harag | Mellkasi fájdalom, légszomj | Alvási szokások megváltozása |
| Túlgondolás és cikázó gondolatok | Magányosság és izoláció | Gyakori megbetegedések | Eltávolódás az emberektől |
| Rossz megítélési képesség | Szorongás és aggodalom | Bőrbetegségek, például ekcéma kialakulása | Alkohol- vagy drogfogyasztás |
| Memóriaproblémák | Egyéb mentális problémák | Emésztési zavarok | A teendőink halogatása vagy elhanyagolása |
A stressz érzelmi és testi tüneteket is okozhat
Melyek a stressz legfőbb kiváltó okai?
Az akut stressz kiváltó okai
Az akut stressz legfőbb kiváltó okai olyan aggodalmat keltő események, melyek a közelmúltban
történtek, vagy a közeljövőben fognak történni, de
nem állnak fent hosszútávon. Ilyenek lehetnek például a
következő események:
- Egy vizsga, melyen rosszul teljesítettünk
- Vita egy barátunkkal vagy családtagunkkal
- Tanulmányok megkezdése vagy befejezése
- Aggodalom egy közelgő állásinterjú miatt
- Munkahelyi nehézségek, például vita a főnökkel
- Foglalkozás megváltozása, munkahelyváltás
- Terhesség és gyermek születése
- Iskolaváltás
- Költözés
Az epizodikus akut stressz kiváltó okai
Az epizodikus akut stressz kiváltó okai lehetnek akár ugyanazok, mint az akut stressznél, azzal a
különbséggel, hogy
sokkal hosszabb ideig fennáll a stressz.
Előfordulhat tehát, hogy egy-egy munkahelyi probléma hatására olyan mértékű munkahelyi stressz
alakul ki bennünk, hogy minden alkalommal aggódunk vagy szorongunk, amikor be kell mennünk
dolgozni.
Egy rosszul sikerült vizsga után előfordulhat, hogy a további csalódás félelme miatt minden
alkalommal, amikor az egyetemre készülünk, feszültnek érezzük magunkat.
A krónikus akut stressz kiváltó okai
A krónikus akut stressznél már olyan kiváltó okokról van szó, melyek elég súlyosak ahhoz, hogy
akár megkeserítsék az életünket, és melyeknél
hosszú távon tehetetlennek és reménytelennek érezzük magunkat.
Ilyenek lehetnek például a következő életesemények:
- Munkanélküliség, szegénység
- Egy közeli családtag halála
- Nem feldolgozott gyermekkori trauma
- Családon belüli erőszak
- Súlyos sérülések és betegségek
- Börtönbüntetés
- Eladósodás
- Háború
A krónikus stressztől szenvedő emberek tehetetlennek érzik magukat
A stressz 10 leggyakoribb kiváltó oka – Kik a leghajlamosabbak a stresszre?
A Thomas Holmes és Richard Rahe által összeállított skála szerint tíz olyan tényező létezik, melyek a leggyakrabban felelősek a stresszért, és melyek meghatározzák azt, hogy mennyire vagyunk hajlamosak a stresszre. 5
- Gyermekkori traumák, bánásmód (Ért-e bennünket bármilyen gyermekkori trauma, rosszul bántak-e velünk gyermekként?)
- Meghatározó életesemények (Történt-e valamilyen meghatározó esemény az életünkben, mint például válás, munkahelyről való elbocsátás, vagy nyugdíjba vonulás?)
- Testi tünetek (Szenvedünk-e valamilyen fizikai betegségben vagy testi fájdalomban?)
- Pszichológiai tünetek (Van-e bármilyen mentális zavarunk vagy betegségünk?)
- Magatartás és érzelmek (Volt-e mostanában problémánk a magatartásunk kezelésével vagy az érzelmeink feldolgozásával?)
- Egészségmagatartás (Elhanyagoltuk-e az egészségünket a közelmúltban?)
- Társas támogatottság (Úgy érezzük, hogy nincsenek barátaink vagy rokonaink, akikhez fordulhatnánk?)
- Stresszválasz (Gyakran felgyorsul a szívverésünk, megemelkedik a vérnyomásunk?)
- Elégedettség az élettel (Elégedetlenek vagyunk-e az életünkkel?)
- Életcél és kapcsolatok (Úgy érezzük, hogy nincsenek életcéljaink és nincsenek értékes emberi kapcsolataink?)
Melyek a hosszútávon fennálló stressz veszélyei?
A stressz elméletének megalapozója, Selye János a
kutatásai során patkányokon végzett kísérleteket és azokat különböző idegi- és fizikai
stresszhelyzeteknek tette ki. Vizsgálatával arra kereste a választ, hogy az egyes szervekre milyen
hatással lehet a hosszasan fennálló stressz.
Hamar megállapította, hogy szinte minden szerv komoly károsodást szenvedett, mely károsodásokat
egy ideig kezelni lehetett, azonban egy idő után visszafordíthatatlanná váltak és az egyén
halálához vezettek. 6
A következő szervek, szervrendszerek károsodtak a leginkább:
- A szív- és érrendszer
- Az immunrendszer
- A tápcsatorna
- A vesék
- A bőr
A hosszútávú krónikus stressz számos megbetegedést, akár szívrohamot, magas vérnyomást,
szívinfarktust, ideggyulladást vagy érrendszeri megbetegedéseket is okozhat, valamint a
poszttraumás stressz szindróma (PTSD) kialakulásának a
kockázata is megnő.
Az immunrendszer védekezőképességének csökkenése miatt megnő a fogékonyság a betegségekre, mint
például az influenzára, az allergiára, bizonyos bőrfertőzésekre és a
hajhullásra
is. Emellett a súlyos lelki terhelésnek kitett emberknél a szervezet biológiai öregedésének
folyamata is felgyorsul, így a ráncok kialakulása is hamarabb bekövetkezhet.
7
Kimondottan gyorsítja az öregedés folyamatát, és kifejezetten veszélyesnek számít az egészségre
nézve az oxidatív stressz, melynek során a káros hatású szabadgyökök rombolást hajtanak végre a
szervezetben.8
Mivel a krónikus stressz testi és mentális következményei súlyosak, ezért kezelni is nehéz őket,
sokszor az orvosi vagy pszichiátriai beavatkozás is szükséges lehet.
Rendkívül fontos tehát, hogy időben felismerjük a stressz tüneteit és megtanuljuk, hogy mely
életesemények válthatnak ki belőlünk stresszt. Amint úgy érezzük, hogy stresszesek vagyunk,
próbáljuk meg leküzdeni, vagy legalább csökkenteni a stresszt.
Hogyan lehet sikeresen leküzdeni a stresszt?
Az alábbiakban bemutatunk néhány módszert, mellyel
külső beavatkozás nélkül, természetes módon leküzdheted,
vagy megelőzheted a stresszt.
A stressz csökkentése életmódbeli változtatásokkal
- Alakíts ki egy alvási rutint, és ahhoz tartsd magad
- Igyekezz legalább 7 órát aludni akkor is, ha nagyon elfoglalt vagy
- Lefekvés előtt ne végezz szellemi vagy fizikai munkát, adj magadnak időt a relaxálásra
- Lefekvés előtt kerüld a mobiltelefon, a laptop vagy a számítógép használatát
- Kerüld a kiadós vacsorákat és az alkoholfogyasztást a késő esti órákban
- Próbáld ki a jógát vagy a meditációt
- Alakíts ki egy egészséges étrendet
- Iktasd be a rendszeres testmozgást a mindennapjaidba
- Szabadulj meg a nagyvárosi, rohanó életmódtól egy rövid időre; tervezz sétákat és kirándulásokat a természetben
- Kerüld az alkohol- és a kábítószerfogyasztást, valamint a dohányzást
- Csak annyi feladatot vállalj be, amennyit teljesíteni is tudsz
- Tanuld meg hatékonyan beosztani az idődet és mondj nemet, ha valami nem fér bele az időbeosztásodba
A meditáció bizonyítottan segít a stressz leküzdésében
A stressz leküzdése egyéb módszerekkel
Annak érdekében, hogy ne kelljen a stressz ellen gyógyszereket szedned, megpróbálhatod egyes vitaminok és gyógynövények alkalmazását is. Ha azonban úgy érzed, hogy krónikus stresszben szenvedsz és veszélyben van az egészséged, akkor inkább fordulj orvoshoz vagy pszichológushoz.
Stressz ellen vitamin
A B-vitamonok elengedhetetlen részét képezik a
stresszkezelésnek. A B1-vitamin (tiamin), a B2-vitamin (riboflavin), a
B3-vitamin
(niacin), a B5-vitamin (pantoténsav), a B6-vitamin (piridoxin), a
B7-vitamin (biotin),
a
B9-vitamin (folsav)
és a B12-vitamin (kobalamin)
mind jótékony hatással vannak az idegrendszerünkre, az agyi működésünkre, és a hangulatunkra, így
elősegítik a nyugtalan állapotok megszüntetését.
Stresszhelyzet esetén a magnézium szintén szükséges részét
képezi az életünknek, hiánya ugyanis közvetlen okozója lehet az idegességnek. A megfelelő
magnéziumbevitel enyhíti a fokozott stressz tüneteit, valamint jótékony hatással van az idegekre
és az izmok működésére is.
Javasolt a B-vitaminok és a magnézium együttes fogyasztása, mivel azok egymás hatását erősítik. A
magnéziumkészítmények közül így a Magne B6 tabletta fogyasztása a leghatékonyabb, mivel az a
legjobban felszívódó magnéziumsót, a magnézium-laktátot, valamint a B6-vitamint is
tartalmazza.
Stressz ellen gyógynövény
Számos gyógynövény is alkalmazható az idegesség és a
szorongás enyhítésére. A legismertebb és leghatékonyabb stresszoldó gyögynövények közé tartozik az
orvosi citromfű, a levendula, a ginzeng, a komlótoboz, a macskagyökér, a cickafark, a fagyöngy
vagy az orbáncfű.
A gyógynövényekből készíthetünk gyógyteát, fogyaszthatjuk
azokat étrendkiegészítők formájában, vagy akár
illóolajként
is alkalmazhatjuk őket a szobánkban.
Összefoglaló
A stressz alatt tehát egy olyan állapotot értünk, mely
nyugtalanságot, szorongást, idegeskedést és
tartós feszültséget eredményez. Bár a stressz a mindennapi
életünk részét képezi, és a felgyorsult élet velejárója,
egy bizonyos ponton túl már károsnak számít.
A stressz hosszútávon számos egészségügyi problémát, betegséget okozhat, vagy akár csökkentheti is
az élettartamunkat. Ha úgy érezzük, hogy túl sokat stresszelünk, akkor javasolt a stresszkezelési
technikák alkalmazása, valamint a stressz tüneteit csökkentő vitaminok és gyógynövények
fogyasztása.
Amennyiben kórosnak véljük az állapotunkat, úgy keressünk fel egy orvost, vagy éljünk a terápia
lehetőségével.
Reméljük, hogy hasznosnak találtad a cikket és minden felmerülő kérdésedre választ kaptál.
A stressz hosszútávon számos egészségügyi problémát, betegséget okozhat
Neked milyen tapasztalataid vannak a témával kapcsolatban? Írd meg nekünk kommentben!