A stressz okai, tünetei és kezelése
Minden,
amit a stresszről tudnod kell
Szerző:
Hardy
Attila
Vitaful.hu
Lektorálta: Herédi
Alexa
Vitaful.hu
Tartalomjegyzék
- Bevezető - Mi a stressz?
- Hogyan kezeli
szervezetünk a stresszhelyzeteket?
- Melyek a stressz különböző fajtái?
- Melyek a stressz leggyakoribb tünetei?
- Melyek a stressz legfőbb kiváltó okai?
- Milyen veszélyei lehetnek a hosszútávon fennálló stressznek?
- Hogyan lehet sikeresen leküzdeni a stresszt?
- Összefoglaló
Bevezető – Mi a stressz?
A mai rohanó világban szinte alig van ember, akit ne érne stressz a mindennapjaiban. Bár a stressz bizonyos esetekben pozitív hatással is lehet ránk, sokaknak mégis megkeseríti az életét. De vajon mikor válik károssá a stressz, hogyan tudjuk azt leküzdeni, és mi történik, ha nem kezeljük időben? Cikkünkből kiderül minden, amit a stresszről tudni érdemes.
Mi az a stressz és mikor válik károssá?
Mi a stressz? - A stressz fogalma
A stressz egy olyan fizikai és egyben érzelmi állapot,
melyet jellemzően nyugtalanság, aggodalom és feszültség vált ki.
Biológiailag a stressz alatt egy olyan külső- vagy belső ingerekkel
szembeni reakciót értünk, mely beindítja a
szervezet védekező mechanizmusait. A köznyelvben viszont
általában a folyamatos feszültséget
vagy a tartós idegeskedést fejezzük
ki a fogalommal.
A stressz sok esetben szükséges elemét képezi a mindennapi
életünknek. Stressz hatására ugyanis sokszor motiváltabbak vagyunk és jobban
teljesítünk. Azonban ha az eleinte ártalmatlannak tűnő stressz túl hosszú
ideig fennáll, akkor már nemcsak lelki, de egészségügyi következményei is
lehetnek.
A továbbiakban többek között bemutatjuk, hogy melyek a stressz legfőbb fajtái és azok potenciális
veszélyei, utánajárunk a stressz
leggyakoribb tüneteinek és kiváltó okainak, végül pedig az is
kiderül, hogy hogyan tudjuk sikeresen leküzdeni a stressz okozta kellemetlen
tüneteket.
Hogyan kezeli szervezetünk a
stresszhelyzeteket?
Bár a stressz nem egy modern jelenség, mégis
meglepően új felfedezésnek számít. Selye János, osztrák-magyar származású
endokrinológus volt az első tudós, aki felismerte és dokumentálta a stressz
létezését az 1950-es években. 1
Elgondolása szerint az emberi szervezet bizonyos feszültséget keltő
ingerekre való természetes reakciója három
fő szakaszban nyilvánul meg:
1. A vészreakció
A stresszhelyzet akkor kezdődik, amikor a stresszkeltő esemény először megjelenik. Ilyenkor a szervezetünk energiatartalékai felkészülnek a stresszhelyzettel járó alkalmazkodásra, mely a vérnyomásunk, a pulzusszámunk és a vércukorszintünk emelkedését eredményezi.
2. Az aktív ellenállás
fázisa
A vészreakciót követően a szervezetünk
további energiatartalékokat szabadít fel. Ilyenkor fokozottan termelődik az
adrenalin és a kortizol, azaz a stresszhormonok.
Ezeket a tartalékokat
szervezetünk azonban nem pótolja, ezért a tartalékok idővel kimerülnek,
melynek következtében a szervezet ellenálló képessége is
csökken.
3. A kimerülés
állapota
Miután a szervezetünk energiatartalékai teljesen kimerültek, a kimerülés állapota következik, mely bizonyos esetekben akár súlyos következményekkel is járhat, például az immunrendszer legyengüléséhez vezethet. 2
Mikor káros a stressz és mikor hasznos?
A stressz természetesen
nem minden esetben káros. Bizonyos
helyzetekben, mint például egy fontosabb vizsgán vagy egy állásinterjún
kifejezetten hasznos vagy akár szükséges is lehet, hiszen arra késztethet minket, hogy komolyabban
vegyük a kötelezettségeinket és jobban teljesítsünk.
A
stressz energikusabbá, aktívabbá és
fókuszáltabbá tehet minket, növelheti a koncentrációs
képességünket és bizonyos vészhelyzetekben akár meg is mentheti az
életünket.
Az egészséges mértékű stressz a modern életmód velejárója, és alapvetően
nem jelent veszélyt az átlagemberre. Egy bizonyos ponton túl azonban a
stressz káros hatással lehet az egészségünkre, az általános közérzetünkre, a
produktivitásunkra, a kapcsolatainkra, valamint az életünk minőségére. A
stressz akkor válik károssá, amikor krónikus emocionális terhelést okoz.
3
A stressz gyakran csak
rövid ideg tartó eseményeknek a következménye, így hamar el is múlik. Néha
viszont hosszan tartó eseményekkel függ össze, a nyomás pedig idővel
növekedhet, majd állandóvá válhat.
A stressz tehát a forrásától
függően lehet hasznos vagy akár káros is, a tünetek és a kezelés módszerei
pedig eltérőek lehetnek. Az orvostudomány alapvetően háromféle stresszt
különböztet meg.
Melyek a stressz különböző fajtái?
A stressz különböző típusainak felismerése kulcsfontosságú a stressz kezelésében. Az Amerikai Pszichológiai Társaság (APA) kutatásai szerint a stressznek három fő fajtája van; az akut stressz, az epizodikus akut stressz és a krónikus stressz, melyek mind más és más jellegzetességekkel, tünetekkel rendelkeznek, és melyeket mind eltérő módszerekkel kell kezelni. 4
1. Az akut stressz
A stressz leggyakoribb megjelenési formája az akut stressz, melynek legfőbb okai a közelmúltban történt stresszhelyzetek miatti feszültség, valamint a közeljövő várható eseményei miatti aggodalom. Az akut stressz rendkívűl gyakori, bárki életében megjelenhet, és szerencsére könnyen kezelhető.
2. Az epizodikus akut stressz
Bár az akut stressz
általában rövid ideig áll fent és a legtöbb embernél nem okoz súlyos
panaszokat, bizonyos embereknél a szorongás és a feszültség érzése
elhúzódhat, az akut stressz hosszabb ideig jelen lehet. Ha az akut stressz
hosszútávon fennáll, akkor epizodikus akut stresszről
beszélhetünk.
3. A krónikus stressz
A stressz legsúlyosabb
formája a krónikus stressz, mely napi szinten jelen van a beteg életében.
Krónikus stresszről akkor beszélhetünk, ha a feszültség vagy a szorongás
érzete nem múlik el, és a beteg testi egészségére is káros hatást
gyakorolnak az érzelmei.
A krónikus stressz a beteg testi egészségére is hatást gyakorol
Melyek a stressz leggyakoribb tünetei?
A stressz tünetei és
azoknak a mértéke különbözhet a stressz
típusától függően, de általánosságban elmondható, hogy az állandó
szorongás, az idegeskedés, az ingerlékenység és a türelmetlenség gyakori
tünetei a stressznek.
A stressz hosszútávon csökkenti az
immunrendszerünk védekezőképességét is, ezért megnő a különböző
megbetegedéseknek a kockázata.
Jellemző a gyakori fejfájás, a
migrén, a mellkasi fájdalom, valamint a szívproblémák kialakusánának az
esélye is nő. Mindemellett okozhat a stressz olyan fizikai tüneteket is,
melyekre talán nem is gondolnánk elsőre.
Ilyenek például a gyakori
felsőlégúti panaszok, a bőrbetegségekre való fogékonyság vagy akár a
hajhullás is.
A stressz okozta kognitív, érzelmi,
fizikai és a viselkedésünkre vonatkozó tüneteket a következőképpen
lehetne szemléltetni:
| Kognitív tünetek | Érzelmi tünetek | Fizikai/testi tünetek | Viselkedési tünetek |
|---|---|---|---|
| Koncentrálási nehézség | Depresszió és pesszimizmus | Rosszullét,
szédülés, izzadás |
Evési szokások megváltozása |
| Folyamatos aggodalom | Ingerlékenység vagy harag | Mellkasi fájdalom, légszomj | Alvási szokások megváltozása |
| Túlgondolás és cikázó gondolatok | Magányosság és izoláció | Gyakori megbetegedések | Eltávolódás az emberektől |
| Rossz megítélési képesség | Szorongás és aggodalom | Bőrbetegségek, például ekcéma kialakulása | Alkohol- vagy drogfogyasztás |
| Memóriaproblémák | Egyéb mentális problémák | Emésztési zavarok | A teendőink halogatása vagy elhanyagolása |
Melyek a stressz legfőbb kiváltó okai?
Az akut stressz kiváltó okai
Az
akut stressz legfőbb kiváltó okai olyan aggodalmat keltő események, melyek a
közelmúltban történtek, vagy a közeljövőben fognak történni, de nem állnak fent hosszútávon. Ilyenek
lehetnek például a következő események:
- Egy vizsga, melyen rosszul teljesítettünk
- Vita egy barátunkkal vagy családtagunkkal
- Tanulmányok megkezdése vagy befejezése
- Aggodalom egy közelgő állásinterjú miatt
- Munkahelyi nehézségek, például vita a főnökkel
- Foglalkozás megváltozása, munkahelyváltás
- Terhesség és gyermek születése
- Iskolaváltás
- Költözés
Az epizodikus akut stressz kiváltó okai
Az epizodikus akut stressz kiváltó okai lehetnek akár
ugyanazok, mint az akut stressznél, azzal a különbséggel, hogy sokkal hosszabb ideig fennáll a
stressz.
Előfordulhat tehát, hogy egy-egy munkahelyi
probléma hatására olyan mértékű munkahelyi stressz alakul ki bennünk, hogy
minden alkalommal aggódunk vagy szorongunk, amikor be kell mennünk dolgozni.
Egy rosszul sikerült vizsga után előfordulhat, hogy a további
csalódás félelme miatt minden alkalommal, amikor az egyetemre készülünk,
feszültnek érezzük magunkat.
A krónikus akut stressz kiváltó okai
A krónikus akut stressznél már olyan kiváltó okokról van
szó, melyek elég súlyosak ahhoz, hogy akár megkeserítsék az életünket, és
melyeknél hosszú távon tehetetlennek és
reménytelennek érezzük magunkat.
Ilyenek lehetnek például
a következő életesemények:
- Munkanélküliség, szegénység
- Egy közeli családtag halála
- Nem feldolgozott gyermekkori trauma
- Családon belüli erőszak
- Súlyos sérülések és betegségek
- Börtönbüntetés
- Eladósodás
- Háború
A stressz 10 leggyakoribb kiváltó oka – Kik a leghajlamosabbak a stresszre?
A Thomas Holmes és Richard Rahe által összeállított skála szerint tíz olyan tényező létezik, melyek a leggyakrabban felelősek a stresszért, és melyek meghatározzák azt, hogy mennyire vagyunk hajlamosak a stresszre. 5
- Gyermekkori traumák, bánásmód (Ért-e bennünket bármilyen gyermekkori trauma, rosszul bántak-e velünk gyermekként?)
- Meghatározó életesemények (Történt-e valamilyen meghatározó esemény az életünkben, mint például válás, munkahelyről való elbocsátás, vagy nyugdíjba vonulás?)
- Testi tünetek (Szenvedünk-e valamilyen fizikai betegségben vagy testi fájdalomban?)
- Pszichológiai tünetek (Van-e bármilyen mentális zavarunk vagy betegségünk?)
- Magatartás és érzelmek (Volt-e mostanában problémánk a magatartásunk kezelésével vagy az érzelmeink feldolgozásával?)
- Egészségmagatartás (Elhanyagoltuk-e az egészségünket a közelmúltban?)
- Társas támogatottság (Úgy érezzük, hogy nincsenek barátaink vagy rokonaink, akikhez fordulhatnánk?)
- Stresszválasz (Gyakran felgyorsul a szívverésünk, megemelkedik a vérnyomásunk?)
- Elégedettség az élettel (Elégedetlenek vagyunk-e az életünkkel?)
- Életcél és kapcsolatok (Úgy érezzük, hogy nincsenek életcéljaink és nincsenek értékes emberi kapcsolataink?)
Melyek a hosszútávon fennálló stressz veszélyei?
A stressz elméletének
megalapozója, Selye János a
kutatásai során patkányokon végzett kísérleteket és azokat különböző idegi-
és fizikai stresszhelyzeteknek tette ki. Vizsgálatával arra kereste a
választ, hogy az egyes szervekre milyen hatással lehet a hosszasan fennálló
stressz.
Hamar megállapította, hogy szinte minden szerv komoly
károsodást szenvedett, mely károsodásokat egy ideig kezelni lehetett,
azonban egy idő után visszafordíthatatlanná váltak és az egyén halálához
vezettek. 6
A következő szervek, szervrendszerek károsodtak a
leginkább:
- A szív- és érrendszer
- Az immunrendszer
- A tápcsatorna
- A vesék
- A bőr
A hosszútávú krónikus
stressz számos megbetegedést, akár szívrohamot, magas vérnyomást,
szívinfarktust, ideggyulladást vagy érrendszeri megbetegedéseket is okozhat,
valamint a poszttraumás stressz szindróma
(PTSD) kialakulásának a kockázata is megnő.
Az
immunrendszer védekezőképességének csökkenése miatt megnő a fogékonyság a
betegségekre, mint például az influenzára, az allergiára, bizonyos
bőrfertőzésekre és a hajhullásra
is. Emellett a súlyos lelki terhelésnek kitett emberknél a szervezet
biológiai öregedésének folyamata is felgyorsul, így a ráncok kialakulása is
hamarabb bekövetkezhet. 7
Kimondottan gyorsítja az öregedés folyamatát, és kifejezetten
veszélyesnek számít az egészségre nézve az oxidatív stressz, melynek során a
káros hatású szabadgyökök rombolást hajtanak végre a szervezetben.8
Mivel a krónikus stressz testi és mentális következményei súlyosak,
ezért kezelni is nehéz őket, sokszor az orvosi vagy pszichiátriai
beavatkozás is szükséges lehet.
Rendkívül fontos tehát, hogy időben
felismerjük a stressz tüneteit és megtanuljuk, hogy mely életesemények
válthatnak ki belőlünk stresszt. Amint úgy érezzük, hogy stresszesek
vagyunk, próbáljuk meg leküzdeni, vagy legalább csökkenteni a
stresszt.
Hogyan lehet sikeresen leküzdeni a stresszt?
Az alábbiakban
bemutatunk néhány módszert, mellyel külső
beavatkozás nélkül, természetes módon leküzdheted, vagy megelőzheted a stresszt.
A stressz csökkentése életmódbeli változtatásokkal
- Alakíts ki egy alvási rutint, és ahhoz tartsd magad
- Igyekezz legalább 7 órát aludni akkor is, ha nagyon elfoglalt vagy
- Lefekvés előtt ne végezz szellemi vagy fizikai munkát, adj magadnak időt a relaxálásra
- Lefekvés előtt kerüld a mobiltelefon, a laptop vagy a számítógép használatát
- Kerüld a kiadós vacsorákat és az alkoholfogyasztást a késő esti órákban
- Próbáld ki a jógát vagy a meditációt
- Alakíts ki egy egészséges étrendet
- Iktasd be a rendszeres testmozgást a mindennapjaidba
- Szabadulj meg a nagyvárosi, rohanó életmódtól egy rövid időre; tervezz sétákat és kirándulásokat a természetben
- Kerüld az alkohol- és a kábítószerfogyasztást, valamint a dohányzást
- Csak annyi feladatot vállalj be, amennyit teljesíteni is tudsz
- Tanuld meg hatékonyan beosztani az idődet és mondj nemet, ha valami nem fér bele az időbeosztásodba
A meditáció bizonyítottan segít a stressz leküzdésében
A stressz leküzdése egyéb módszerekkel
Annak érdekében, hogy ne kelljen a stressz ellen gyógyszereket szedned, megpróbálhatod egyes vitaminok és gyógynövények alkalmazását is. Ha azonban úgy érzed, hogy krónikus stresszben szenvedsz és veszélyben van az egészséged, akkor inkább fordulj orvoshoz vagy pszichológushoz.
Stressz ellen vitamin
A B-vitamonok elengedhetetlen részét
képezik a stresszkezelésnek. A B1-vitamin (tiamin), a B2-vitamin
(riboflavin), a B3-vitamin (niacin), a B5-vitamin
(pantoténsav), a B6-vitamin (piridoxin), a B7-vitamin (biotin), a B9-vitamin (folsav) és a B12-vitamin
(kobalamin) mind jótékony hatással vannak az idegrendszerünkre, az agyi
működésünkre, és a hangulatunkra, így elősegítik a nyugtalan állapotok
megszüntetését.
Stresszhelyzet esetén a magnézium szintén szükséges részét
képezi az életünknek, hiánya ugyanis közvetlen okozója lehet az
idegességnek. A megfelelő magnéziumbevitel enyhíti a fokozott stressz
tüneteit, valamint jótékony hatással van az idegekre és az izmok működésére
is.
Javasolt a B-vitaminok és a magnézium együttes fogyasztása, mivel azok
egymás hatását erősítik. A magnéziumkészítmények közül így a Magne B6
tabletta fogyasztása a leghatékonyabb, mivel az a legjobban felszívódó
magnéziumsót, a magnézium-laktátot, valamint a B6-vitamint is
tartalmazza.
Stressz ellen gyógynövény
Számos gyógynövény is alkalmazható az
idegesség és a szorongás enyhítésére. A legismertebb és leghatékonyabb
stresszoldó gyögynövények közé tartozik az orvosi citromfű, a levendula, a
ginzeng, a komlótoboz, a macskagyökér, a cickafark, a fagyöngy vagy az
orbáncfű.
A gyógynövényekből készíthetünk gyógyteát, fogyaszthatjuk azokat étrendkiegészítők formájában, vagy
akár illóolajként is alkalmazhatjuk
őket a szobánkban.
Összefoglaló
A stressz alatt tehát
egy olyan állapotot értünk, mely nyugtalanságot, szorongást,
idegeskedést és tartós
feszültséget eredményez. Bár a stressz a mindennapi életünk
részét képezi, és a felgyorsult élet velejárója, egy bizonyos ponton túl már károsnak számít.
A stressz hosszútávon számos egészségügyi problémát,
betegséget okozhat, vagy akár csökkentheti is az élettartamunkat. Ha úgy
érezzük, hogy túl sokat stresszelünk, akkor javasolt a stresszkezelési
technikák alkalmazása, valamint a stressz tüneteit csökkentő vitaminok és
gyógynövények fogyasztása.
Amennyiben kórosnak véljük az állapotunkat, úgy keressünk fel egy
orvost, vagy éljünk a terápia lehetőségével.
Reméljük, hogy hasznosnak
találtad a cikket és minden felmerülő kérdésedre választ
kaptál.
A stressz hosszútávon számos egészségügyi problémát, betegséget okozhat
Neked milyen tapasztalataid vannak a témával
kapcsolatban? Írd meg nekünk kommentben!
