Szédülés -
Milyen betegségeket jelezhet,
és hogyan tudjuk kezelni?
Szerző: Schum Barbara
Vitaful.hu
Lektorálta: Herédi Alexa
Vitaful.hu
Tartalomjegyzék
- Bevezető
-
Melyek a szédülés jelei és kísérő tünetei?
- Melyek a szédülés különböző fajtái?
- Milyen betegségek okozhatnak szédülést?
- Milyen lelki problémák állhatnak a szédülés hátterében?
- Milyen egyéb okai lehetnek a szédülésnek?
- Mikor ártalmatlan a szédülés?
- Hogyan kezelhetjük a szédülést?
- Mikor forduljunk orvoshoz?
- Összefoglaló
Bevezető
A szédülés egy olyan érzés, melynek során egyensúlyzavar vagy térérzékelési zavar jelentkezik, és
akkor jön létre, amikor az egyensúlyi szervrendszer valamely szakasza sérül. Az egyensúlyszerv egy
bonyolult, komplex szerv, melynél, ha bármilyen probléma jelentkezik, az kihatással lehet az
izomműködésünkre, vagy akár a szemműködésünkre is.
A szédülés egy rendkívül gyakori tünet,
az emberek 20-40%-át érinti, és sokszor ártalmatlan,
mindennapi okai is lehetnek. Azonban bizonyos esetekben jelezhet testi betegségeket, vagy akár
lelki eredetű problémákra is felhívhatja a figyelmet.
A továbbiakban ismertetjük a szédülés különböző típusait, azoknak a tüneteit, valamit utánajárunk
annak, hogy
milyen testi és lelki okai lehetnek a szédülésnek.
A cikk végére megtudhatod, hogy hogyan tudod kezelni a zavaró tünetet, hogy az ne akadályozzon
többé a mindennapjaidban, valamint arra is felhívjuk a figyelmet, hogy mikor érdemes orvoshoz
fordulnod.
A szédülésnek sokszor ártalmatlan, mindennapi okai is lehetnek
Melyek a szédülés jelei és kísérő tünetei?
A szédülésnek sokféle jele lehet, melyek további tünet együttesekért lehetnek felelősek. A
legjellemzőbb tünetek a következők:
- Homályos látás
- Rossz közérzet
- Egyensúlyhiány, bizonytalanságérzés
- Fejfájás, súlyosabb esetekben migrén
- Émelygés, hányinger, vagy akár hányás
- Fülzúgás, hallási nehézségek, halláscsökkenés
Melyek a szédülés különböző fajtái?
A szédülésnek különböző típusai léteznek, melyeknek különféle kiváltó okai, és eltérő tünetei
lehetnek. A szédülés jellegének a felismerése azért fontos, mert csak így lehet felfedezni az
esetleges betegséget, mely a szédülést okozza.
Vertigó – Amikor forog a világ körülötted
A vertigó a leggyakrabban előforduló szédülésérzet.
Hasonló érzés keletkezik a vertigó esetében, mint amikor sokáig, gyorsan körökben forogsz, majd
hirtelen megállsz.
Az ilyen típusú perifériás szédülést jellemzően egy belső fülprobléma okozhatja. Amennyiben a
szédülés az agytörzs rendellenességének az eredménye, amely az egyensúlyt szabályozza, akkor
központi, azaz centrális vertigóról beszélünk.
A vertigó okai között szerepelnek az anyagcsere-rendellenességek, mint például a veseelégtelenség,
valamint súlyosabb esetekben a sclerosis multiplex és a stroke. A tünetek között megjelenhetnek
nyelési nehézségek, kettős látás, bizsergés, a kéz és a láb zsibbadása, vagy gyengeség.
Presyncope – Ájulás-közeli állapot
A presyncope a latin megnevezése annak az érzésnek, melyet eszméletvesztés előtt érezhetünk
(syncope = ájulás, pre = előtt). A presyncope egy olyan szédülésérzet, melyet sokan akkor
tapasztalnak, amikor gyors mozdulatokat végeznek, például hirtelen felálláskor, vagy amikor reggel
túl gyorsan kelnek fel az ágyból.
Ilyenkor sápadttá válhatunk, és bizonyos esetekben az ájulás is bekövetkezhet, ám a szédülés
legtöbbször magától elmúlik. Ez az állapot akkor következik be, amikor nem jut elegendő vér az
agyba.
Az ilyen jellegű szédülést kiválthatják olyan mindennapi okok, mint például a túl kevés
folyadékfogyasztás, de állhatnak a hátterében súlyosabb problémák is, mint például szívbetegség.
Disequilibrium – Az egyensúly megtartásának zavara
A disequilibrium a latin elnevezése annak a jelenségnek,
amikor nehezen tudjuk megtartani az egyensúlyunkat, bizonytalannak érezzük magunkat, a testünk
elkezd dőlni az egyik irányba. Ha hirtelen szédülés jelentkezik, annak oka nem feltétlen súlyos,
lehet akár egy egyszerű fülfertőzés is, azonban bizonyos esetekben neurológiai betegségek is
állhatnak a háttérben.
Ha a tünetek idővel súlyosbodnak, akkor a szédülés egy degeneratív mozgási rendellenesség, mint
például a Parkinson-kór, vagy egy idegrendszert érintő betegség következménye is lehet.
BPPV – A jóindulatú helyzeti szédülés
A BPPV a
benign paroxysmal positional vertigo rövidítése, mely
magyarul jóindulatú helyzeti szédülést jelent. Az ilyen típusú szédülés a szédüléses panaszok
egyik leggyakoribb fajtája, melynek kiváltó oka jelenleg nem ismert.
A szédülés hirtelen kezdődik és időszakosan jelentkezik, a legtöbb esetben a reggeli felkeléskor,
de előfordulhat akár éjszaka is, ha alvás közben testhelyzetet változtatunk vagy hirtelen
felébredünk.
A vertigó a leggyakrabban előforduló szédülésérzet
Milyen betegségek okozhatnak szédülést?
- A belső fül gyulladása – ilyenkor a szédülés annyira erőteljes lehet, hogy akár néhány napig is fennállhat, és fekvő helyzetben is érezhetjük, azonban végül magától elmúlik
- Meniére-betegség – az ilyen betegségnél az időszakos szédülés jellemzően 30 perctől egy óráig tartó epizódokból áll, általában a 40-60 éves korosztályt érinti, és okozhat teltségérzetet a fülben, fülcsengést, fülzúgást, vagy akár rövidtávú hallásvesztést is
- Vestibularis migrén – az ilyen típusú rohamok tarthatnak néhány percig, vagy akár napokig is, és szintén okozhatnak fülzúgást, hallásromlást, valamint egyensúlyvesztést
- Akusztikus neurinóma – előfordulhat, hogy a hallóidegen, mely a belső fület köti össze az aggyal, jóindulatú daganat alakul ki, melynek során halláscsökkenést, fülzúgást, és egyensúly-bizonytalanságot tapasztalhatunk
- Cukorbetegség – az alacsony vércukorszint, valamint az inzulin használata felelős lehet a szorongásért, az izzadásért, valamint az evés utáni szédülésért és a keserű szájízért is
- Szívbetegségek – ilyenek lehetnek például a szívizom megbetegedései vagy a szívritmuszavar
- Hirtelen vérnyomásesés – a vérnyomás váratlan leesése ájulás közeli érzéshez vezethet
- Ízületi- és izombetegségek – ide tartoznak az ízületek kopásos, fájdalmas megbetegedései, valamint az izomgyengeség, melynek hatására nehéz megtartanunk az egyensúlyunkat
- Érzőrendszeri betegségek – a lábak idegkárosodása, valamint a rossz látás gyakoriak az idősebb embereknél, és egyensúly-bizonytalanságot eredményezhetnek
- Nyaki meszesedés (nyaki spondilózis, lat. spondylosis) – a kor előrehaladtával, általában 50 éves kor felett a tartós igénybevétel következtében megjelenhetnek a meszesedés jelei, melyek elérhetik a nyak környéki csigolyákat, és a nyaki fájdalom mellett többek között fejfájást, szédülést is okozhatnak
- Egyes gyógyszerek – a nyugtatók, altatók, antidepresszánsok, bizonyos antibiotikumok és az epilepszia elleni szerek mellékhatásai közé tartozhat az egyensúlyvesztés
- Egyéb okok – ritkán előfordulhat, hogy neurológiai betegség, mint például sclerosis multiplex okozza a szédülést, valamint ha a szédülést szájzsibbadás, beszédzavar és féloldali végtaggyengeség kíséri, akkor stroke is állhat a háttérben
A szédülés egyes betegségek kísérő tünete is lehet
Milyen lelki problémák állhatnak a szédülés hátterében?
Kutatások szerint a szédüléses esetek körülbelül 15%-ánál mentális okok, jellemzően szorongásos
betegségek állhatnak a tünet hátterében, így a szorongás a belső fül gyulladása és az agyi
keringési zavarok után a második leggyakoribb egészségügyi kiváltó ok.
A szorongásos betegségek, a túlzott stressz, illetve a pánikrohamok egyik jellemzője a heves,
rendellenes légzés. A túl gyors légzés alacsony szén-dioxid-szintet eredményez a vérben, mely az
úgynevezett hiperventilláció nevű állapothoz vezethet.
Tovább nehezíti a problémát, hogy amikor túl mélyen, és túl gyors tempóban vesszük a levegőt, úgy
érezhetjük, mintha nem jutnánk elég oxigénhez, ezért a légzésünk még hevesebbé válhat.
Hiperventilláció során az alábbi tüneteket tapasztalhatjuk:
- Légszomj
- Szédülés, bizonytalanságérzet
- Mellkasi fájdalom vagy gyors és lüktető szívverés
- Zsibbadás a végtagokban vagy a száj körül
- Izomgörcsök a kezekben és a lábakban
- Alvási nehézségek
- Szájszárazság
- Puffadás
Ha a szédülésen kívül az alábbi tüneteket tapasztalod, akkor lehet, hogy
pánikbetegségben szenvedsz:
- Ájulásérzet vagy akár ájulás
- Hányinger, émelygés
- Hasi feszülés
- Erős mellkasi fájdalom
- Félelem, rettegés
- Légszomj vagy akár fulladás
- Izzadás
- Hidegrázás
- Erős szívdobogásérzés
- Zsibbadás a végtagokban vagy az arcon
- Remegés és reszketés
A pszichés szédülés kezelése minden esetben a kiváltó ok, például a szorongás kezelésével történik. Amennyiben orvos vagy pszichológus segítségével sikerül kezelni a szorongásos betegséget, úgy a szorongás tünetei, köztük a szédülés is elmúlhatnak.
A szédüléses esetek körülbelül 15%-ánál jellemzően szorongásos betegségek állhatnak a
tünet hátterében
Milyen egyéb okai lehetnek a szédülésnek?
Az enyhe szédülés gyakori, mindennapi kiváltó oka a nem elegendő folyadékfogyasztás. Sok ember
nem iszik elég folyadékot ahhoz, hogy helyettesítse azt a folyadékmennyiséget, melyet szervezete a
nap során elveszít. Különösen az időseknél és a cukorbetegeknél jellemző a
kiszáradás.
Amikor testünk súlyosan kiszárad, a vérnyomásunk csökken,
az agyunk pedig nem kap elég oxigént, ezáltal elkezdünk szédülni. Kiszáradás során a szédülésen
kívül érezhetünk még fáradtságot és gyengeségérzetet is. Különösen
ügyeljünk a megfelelő folyadékfogyasztásra a nyári
hőségben, valamint ha olyan gyógyszereket szedünk, melyeknek a mellékhatásai közé tartozik a
kiszáradás.
Érdemes még megemlíteni, hogy a szédülés sokszor az
időskor velejárója is lehet. Egyrészt a változókor, azaz a
klimax tünete is lehet, másrészt a kor előrehaladtával
gyakoribbak az olyan betegségek, melyek szédülést idézhetnek elő.
Továbbá a szédülés hátterében
orvosmeteorológiai magyarázat is állhat, azaz a
frontérzékenység tüneteként is jelentkezhet. A lakosság
mintegy fele ugyanis időjárás-érzékeny, így náluk az időjárás hirtelen megváltozása, a fülledt
időjárás vagy a zivatarok mind fronthatást idézhetnek elő, melynek tünetei a fejfájás, levertség,
és a szédülés.
Frontérzékenyeknél az időjárásváltozás is okozhat szédülést
Mikor ártalmatlan a szédülés?
A szédülés nem minden esetben jelez valamiféle egészségügyi problémát vagy betegséget. Léteznek
olyan mindennapi, természetes okok, melyek számos embernél szédülést váltanak ki, azonban az ilyen
típusú szédülés a legtöbb esetben nem ártalmas, és magától elmúlik.
Az ilyen okok közé tartozik például a hajózás, a hullámvasutazás, a gépjárműn vagy a repülőn való
utazás, valamint bármilyen egyéb mozgás, melynek során hirtelen változtatunk irányt.
A gyermekek általában érzékenyebbek a hirtelen irányváltoztatásra, valamint a terhesség is tovább
fokozhatja a mozgásérzékenységet, ezért a gyermekek és a várandós nők nagyobb eséllyel
tapasztalnak szédülést vagy émelygést például egy utazás során.
Hogyan kezelhetjük a szédülést? – A szédülés kezelése otthon
A szédülés sok esetben otthon is kezelhető, természetes módszerekkel. Bizonyos vitaminokkal,
ételekkel, és a megfelelő folyadékbevitellel csökkenthetjük a szédülés kialakulásának az esélyét,
valamint enyhíthetünk a tüneteken.
Mindenekelőtt próbáljunk meg naponta legalább 8 pohár vizet inni, mely nagyjából 2 liternek felel
meg, és kerüljük a kávét, valamint az egyéb koffeintartalmú italokat, melyeknek dehidratáló
hatásuk van.
A szédülés kezelése vitaminokkal
Az egyes vitaminhiányok is okozhatnak szédülést, ezért ajánlatos egy olyan étrend kialakítása, melyben megtalálható a napi ajánlott mennyiségű C-vitamin, E-vitamin, D-vitamin, vas, és magnézium.
- A C-vitamin egyes kutatások szerint csökkentheti a szédülést azoknál, akik Meniére-betegségben szenvednek
- Az E-vitamin elősegítheti a keringési problémák megelőzését, melyek felelősek lehetnek a szédülésért
- A D-vitamin bizonyítottan segíti a szédüléses tünetek enyhítését, kifejezetten a vertigó esetében
- A vas szintén segíthet a szédülés megelőzésében, hiszen a megfelelő vasbevitel csökkentheti a vérszegénység kialakulásának az esélyét, mely szintén okozhat szédülést
- A magnézium hiányának a tünetei között szintén szerepel a szédülés
A szédülés kezelése gyógynövénnyel
Amennyiben a szédülést vérkeringési elégtelenség okozza, segíthetnek a vérkeringést javító
gyógynövények, mint például a fehér fagyöngy, a csipkebogyó, a fürtös menta, a galagonya és a
levendula. A gyógynövényekből készítsünk teát, és fogyasszuk őket heti 1-2 alkalommal. A
levendulát ajánlatos citromfű teába keverve fogyasztani.
Az említett módszereken kívül ajánlott még a stressz kerülése, a nikotin és az alkohol kiiktatása,
valamint a rendszeres tornagyakorlatok és a különböző relaxációs technikák, mint például a jóga
elsajátítása.
Egyes kutatások szerint a C-, D- és E-vitamin csökkentheti a szédülést
Mikor forduljunk orvoshoz?
Mindenképp forduljunk orvoshoz, ha a szédülés egy fejsérülés következtében alakult ki, valamint
ha az alábbi tüneteket tapasztaljuk:
- Hirtelen, súlyos fejfájás
- Heves és szabálytalan szívverés
- Hirtelen megváltozott hallás
- Folyamatos, állandó szédülés
- Tarkótáji fejfájás okozta szédülés
- Légzési nehézségek
- Mellkasi fájdalom
- A végtagok zsibbadása
- Arczsibbadás
- Nyaki fájdalom
- Zavaros beszéd
- Járási nehézségek
- Folyamatos hányás
- Magas láz
- Kettős látás
- Ájulás
Összefoglaló
A szédülés tehát egy olyan bizonytalanságérzés, mely során egyensúlyhiányt, illetve térérzékelési
nehézségeket tapasztalhatunk, és többek között hányinger, homályos látás, fülzúgás, de súlyosabb
esetekben akár ájulás is kísérheti azt.
Amennyiben a szédülést kiszáradás váltotta ki, akkor megfelelő folyadékbevitellel megszüntethetjük
azt. Ha egy mindennapi tevékenység, például a repülőn való utazás során alakult ki, akkor szintén
nincs okunk aggodalomra.
Azonban ha egy betegség, vagy gyógyszerek váltják ki a szédülést, illetve ha gyakori a szédülés,
és az okát nem ismerjük, akkor feltétlenül keressünk fel egy orvost. Csak az orvosi kivizsgálás
során lehet egyértelműen megállapítani, hogy melyek a kiváltó okai a szédülésnek, és hogy hogyan
lehet sikeresen megszüntetni a tüneteket.
Reméljük, hogy hasznosnak találtad a cikket és minden felmerülő kérdésedre választ kaptál.
Neked milyen tapasztalataid vannak a témával kapcsolatban? Írd meg nekünk kommentben!