Szédülés
-
Milyen betegségeket jelezhet,
és hogyan tudjuk
kezelni?
Szerző:
Hardy Attila
Vitaful.hu
Lektorálta: Herédi
Alexa
Vitaful.hu
Tartalomjegyzék
- Bevezető
- Melyek a szédülés
jelei és kísérő tünetei?
- Melyek a szédülés különböző fajtái?
- Milyen betegségek okozhatnak szédülést?
- Milyen lelki problémák állhatnak a szédülés hátterében?
- Milyen egyéb okai lehetnek a szédülésnek?
- Mikor ártalmatlan a szédülés?
- Hogyan kezelhetjük a szédülést?
- Mikor forduljunk orvoshoz?
- Összefoglaló
Bevezető
A szédülés egy olyan
érzés, melynek során egyensúlyzavar vagy térérzékelési zavar jelentkezik, és
akkor jön létre, amikor az egyensúlyi szervrendszer valamely szakasza sérül.
Az egyensúlyszerv egy bonyolult, komplex szerv, melynél, ha bármilyen
probléma jelentkezik, az kihatással lehet az izomműködésünkre, vagy akár a
szemműködésünkre is.
A szédülés egy rendkívül gyakori tünet, az emberek 20-40%-át érinti, és
sokszor ártalmatlan, mindennapi okai is lehetnek. Azonban bizonyos esetekben
jelezhet testi betegségeket, vagy akár lelki eredetű problémákra is
felhívhatja a figyelmet.
A továbbiakban ismertetjük a szédülés különböző típusait, azoknak a
tüneteit, valamit utánajárunk annak, hogy milyen testi és lelki okai lehetnek a
szédülésnek.
A cikk végére megtudhatod, hogy hogyan tudod
kezelni a zavaró tünetet, hogy az ne akadályozzon többé a mindennapjaidban,
valamint arra is felhívjuk a figyelmet, hogy mikor érdemes orvoshoz
fordulnod.
A szédülésnek sokszor ártalmatlan, mindennapi
okai is lehetnek
Melyek a szédülés jelei és kísérő
tünetei?
A szédülésnek sokféle
jele lehet, melyek további tünet együttesekért lehetnek felelősek. A
legjellemzőbb tünetek a következők:
- Homályos látás
- Rossz közérzet
- Egyensúlyhiány, bizonytalanságérzés
- Fejfájás, súlyosabb esetekben migrén
- Émelygés, hányinger, vagy akár hányás
- Fülzúgás, hallási nehézségek, halláscsökkenés
Melyek a szédülés különböző
fajtái?
A szédülésnek különböző
típusai léteznek, melyeknek különféle kiváltó okai, és eltérő tünetei
lehetnek. A szédülés jellegének a felismerése azért fontos, mert csak így
lehet felfedezni az esetleges betegséget, mely a szédülést
okozza.
Vertigó – Amikor forog a világ körülötted
A vertigó a leggyakrabban előforduló
szédülésérzet. Hasonló érzés keletkezik a vertigó esetében, mint amikor
sokáig, gyorsan körökben forogsz, majd hirtelen megállsz.
Az ilyen
típusú perifériás szédülést jellemzően egy belső fülprobléma okozhatja.
Amennyiben a szédülés az agytörzs rendellenességének az eredménye, amely az
egyensúlyt szabályozza, akkor központi, azaz centrális vertigóról
beszélünk.
A vertigó okai között szerepelnek az
anyagcsere-rendellenességek, mint például a veseelégtelenség, valamint
súlyosabb esetekben a sclerosis multiplex és a stroke. A tünetek között
megjelenhetnek nyelési nehézségek, kettős látás, bizsergés, a kéz és a láb
zsibbadása, vagy gyengeség.
Presyncope – Ájulás-közeli állapot
A presyncope a latin
megnevezése annak az érzésnek, melyet eszméletvesztés előtt érezhetünk
(syncope = ájulás, pre = előtt). A presyncope egy olyan szédülésérzet,
melyet sokan akkor tapasztalnak, amikor gyors mozdulatokat végeznek, például
hirtelen felálláskor, vagy amikor reggel túl gyorsan kelnek fel az ágyból.
Ilyenkor sápadttá válhatunk, és bizonyos esetekben az ájulás is
bekövetkezhet, ám a szédülés legtöbbször magától elmúlik. Ez az állapot
akkor következik be, amikor nem jut elegendő vér az agyba.
Az ilyen
jellegű szédülést kiválthatják olyan mindennapi okok, mint például a túl
kevés folyadékfogyasztás, de állhatnak a hátterében súlyosabb problémák is,
mint például szívbetegség.
Disequilibrium – Az egyensúly megtartásának zavara
A disequilibrium a latin elnevezése
annak a jelenségnek, amikor nehezen tudjuk megtartani az egyensúlyunkat,
bizonytalannak érezzük magunkat, a testünk elkezd dőlni az egyik irányba. Ha
hirtelen szédülés jelentkezik, annak oka nem feltétlen súlyos, lehet akár
egy egyszerű fülfertőzés is, azonban bizonyos esetekben neurológiai
betegségek is állhatnak a háttérben.
Ha a tünetek idővel
súlyosbodnak, akkor a szédülés egy degeneratív mozgási rendellenesség, mint
például a Parkinson-kór, vagy egy idegrendszert érintő betegség
következménye is lehet.
BPPV – A jóindulatú helyzeti szédülés
A BPPV a benign paroxysmal positional vertigo
rövidítése, mely magyarul jóindulatú helyzeti szédülést jelent. Az ilyen
típusú szédülés a szédüléses panaszok egyik leggyakoribb fajtája, melynek
kiváltó oka jelenleg nem ismert.
A szédülés hirtelen kezdődik és
időszakosan jelentkezik, a legtöbb esetben a reggeli felkeléskor, de
előfordulhat akár éjszaka is, ha alvás közben testhelyzetet változtatunk
vagy hirtelen felébredünk.
Milyen betegségek okozhatnak
szédülést?
- A belső fül gyulladása – ilyenkor a szédülés annyira erőteljes lehet, hogy akár néhány napig is fennállhat, és fekvő helyzetben is érezhetjük, azonban végül magától elmúlik
- Meniére-betegség – az ilyen betegségnél az időszakos szédülés jellemzően 30 perctől egy óráig tartó epizódokból áll, általában a 40-60 éves korosztályt érinti, és okozhat teltségérzetet a fülben, fülcsengést, fülzúgást, vagy akár rövidtávú hallásvesztést is
- Vestibularis migrén – az ilyen típusú rohamok tarthatnak néhány percig, vagy akár napokig is, és szintén okozhatnak fülzúgást, hallásromlást, valamint egyensúlyvesztést
- Akusztikus neurinóma – előfordulhat, hogy a hallóidegen, mely a belső fület köti össze az aggyal, jóindulatú daganat alakul ki, melynek során halláscsökkenést, fülzúgást, és egyensúly-bizonytalanságot tapasztalhatunk
- Cukorbetegség – az alacsony vércukorszint, valamint az inzulin használata felelős lehet a szorongásért, az izzadásért, valamint az evés utáni szédülésért és a keserű szájízért is
- Szívbetegségek – ilyenek lehetnek például a szívizom megbetegedései vagy a szívritmuszavar
- Hirtelen vérnyomásesés – a vérnyomás váratlan leesése ájulás közeli érzéshez vezethet
- Ízületi- és izombetegségek – ide tartoznak az ízületek kopásos, fájdalmas megbetegedései, valamint az izomgyengeség, melynek hatására nehéz megtartanunk az egyensúlyunkat
- Érzőrendszeri betegségek – a lábak idegkárosodása, valamint a rossz látás gyakoriak az idősebb embereknél, és egyensúly-bizonytalanságot eredményezhetnek
- Nyaki meszesedés (nyaki spondilózis, lat. spondylosis) – a kor előrehaladtával, általában 50 éves kor felett a tartós igénybevétel következtében megjelenhetnek a meszesedés jelei, melyek elérhetik a nyak környéki csigolyákat, és a nyaki fájdalom mellett többek között fejfájást, szédülést is okozhatnak
- Egyes gyógyszerek – a nyugtatók, altatók, antidepresszánsok, bizonyos antibiotikumok és az epilepszia elleni szerek mellékhatásai közé tartozhat az egyensúlyvesztés
- Egyéb okok – ritkán előfordulhat, hogy neurológiai betegség, mint például sclerosis multiplex okozza a szédülést, valamint ha a szédülést szájzsibbadás, beszédzavar és féloldali végtaggyengeség kíséri, akkor stroke is állhat a háttérben
Milyen lelki problémák állhatnak a szédülés
hátterében?
Kutatások szerint a
szédüléses esetek körülbelül 15%-ánál mentális okok, jellemzően szorongásos
betegségek állhatnak a tünet hátterében, így a szorongás a belső fül
gyulladása és az agyi keringési zavarok után a második leggyakoribb
egészségügyi kiváltó ok.
A szorongásos betegségek, a túlzott stressz, illetve a pánikrohamok
egyik jellemzője a heves, rendellenes légzés. A túl gyors légzés alacsony
szén-dioxid-szintet eredményez a vérben, mely az úgynevezett
hiperventilláció nevű állapothoz vezethet.
Tovább nehezíti a
problémát, hogy amikor túl mélyen, és túl gyors tempóban vesszük a levegőt,
úgy érezhetjük, mintha nem jutnánk elég oxigénhez, ezért a légzésünk még
hevesebbé válhat.
Hiperventilláció során az alábbi tüneteket tapasztalhatjuk:
- Légszomj
- Szédülés, bizonytalanságérzet
- Mellkasi fájdalom vagy gyors és lüktető szívverés
- Zsibbadás a végtagokban vagy a száj körül
- Izomgörcsök a kezekben és a lábakban
- Alvási nehézségek
- Szájszárazság
- Puffadás
Ha a szédülésen kívül
az alábbi tüneteket tapasztalod, akkor lehet, hogy pánikbetegségben szenvedsz:
- Ájulásérzet vagy akár ájulás
- Hányinger, émelygés
- Hasi feszülés
- Erős mellkasi fájdalom
- Félelem, rettegés
- Légszomj vagy akár fulladás
- Izzadás
- Hidegrázás
- Erős szívdobogásérzés
- Zsibbadás a végtagokban vagy az arcon
- Remegés és reszketés
A pszichés szédülés kezelése minden esetben a kiváltó ok, például a szorongás kezelésével történik. Amennyiben orvos vagy pszichológus segítségével sikerül kezelni a szorongásos betegséget, úgy a szorongás tünetei, köztük a szédülés is elmúlhatnak.
Milyen egyéb okai lehetnek a
szédülésnek?
Az enyhe szédülés
gyakori, mindennapi kiváltó oka a nem elegendő folyadékfogyasztás. Sok ember
nem iszik elég folyadékot ahhoz, hogy helyettesítse azt a
folyadékmennyiséget, melyet szervezete a nap során elveszít. Különösen az
időseknél és a cukorbetegeknél jellemző a kiszáradás.
Amikor testünk súlyosan kiszárad, a vérnyomásunk csökken, az agyunk pedig
nem kap elég oxigént, ezáltal elkezdünk szédülni. Kiszáradás során a
szédülésen kívül érezhetünk még fáradtságot és gyengeségérzetet is.
Különösen ügyeljünk a megfelelő
folyadékfogyasztásra a nyári hőségben, valamint ha olyan
gyógyszereket szedünk, melyeknek a mellékhatásai közé tartozik a kiszáradás.
Érdemes még megemlíteni, hogy a szédülés sokszor az időskor velejárója is lehet. Egyrészt
a változókor, azaz a klimax tünete
is lehet, másrészt a kor előrehaladtával gyakoribbak az olyan betegségek,
melyek szédülést idézhetnek elő.
Továbbá a szédülés hátterében orvosmeteorológiai magyarázat is
állhat, azaz a frontérzékenység
tüneteként is jelentkezhet. A lakosság mintegy fele ugyanis
időjárás-érzékeny, így náluk az időjárás hirtelen megváltozása, a fülledt
időjárás vagy a zivatarok mind fronthatást idézhetnek elő, melynek tünetei a
fejfájás, levertség, és a szédülés.
Frontérzékenyeknél az időjárásváltozás is okozhat szédülést
Mikor ártalmatlan a szédülés?
A szédülés nem minden
esetben jelez valamiféle egészségügyi problémát vagy betegséget. Léteznek
olyan mindennapi, természetes okok, melyek számos embernél szédülést
váltanak ki, azonban az ilyen típusú szédülés a legtöbb esetben nem
ártalmas, és magától elmúlik.
Az ilyen okok közé tartozik például a hajózás, a hullámvasutazás, a
gépjárműn vagy a repülőn való utazás, valamint bármilyen egyéb mozgás,
melynek során hirtelen változtatunk irányt.
A gyermekek általában érzékenyebbek a hirtelen irányváltoztatásra,
valamint a terhesség is tovább fokozhatja a mozgásérzékenységet, ezért a
gyermekek és a várandós nők nagyobb eséllyel tapasztalnak szédülést vagy
émelygést például egy utazás során.
Hogyan kezelhetjük a szédülést? – A
szédülés kezelése otthon
A szédülés sok esetben
otthon is kezelhető, természetes módszerekkel. Bizonyos vitaminokkal,
ételekkel, és a megfelelő folyadékbevitellel csökkenthetjük a szédülés
kialakulásának az esélyét, valamint enyhíthetünk a tüneteken.
Mindenekelőtt próbáljunk meg naponta legalább 8 pohár vizet inni, mely
nagyjából 2 liternek felel meg, és kerüljük a kávét, valamint az egyéb
koffeintartalmú italokat, melyeknek dehidratáló hatásuk
van.
A szédülés kezelése vitaminokkal
Az egyes vitaminhiányok is okozhatnak szédülést, ezért ajánlatos egy olyan étrend kialakítása, melyben megtalálható a napi ajánlott mennyiségű C-vitamin, E-vitamin, D-vitamin, vas, és magnézium.
- A C-vitamin egyes kutatások szerint csökkentheti a szédülést azoknál, akik Meniére-betegségben szenvednek
- Az E-vitamin elősegítheti a keringési problémák megelőzését, melyek felelősek lehetnek a szédülésért
- A D-vitamin bizonyítottan segíti a szédüléses tünetek enyhítését, kifejezetten a vertigó esetében
- A vas szintén segíthet a szédülés megelőzésében, hiszen a megfelelő vasbevitel csökkentheti a vérszegénység kialakulásának az esélyét, mely szintén okozhat szédülést
- A magnézium hiányának a tünetei között szintén szerepel a szédülés
A szédülés kezelése gyógynövénnyel
Amennyiben a szédülést
vérkeringési elégtelenség okozza, segíthetnek a vérkeringést javító
gyógynövények, mint például a fehér fagyöngy, a csipkebogyó, a fürtös menta,
a galagonya és a levendula. A gyógynövényekből készítsünk teát, és
fogyasszuk őket heti 1-2 alkalommal. A levendulát ajánlatos citromfű teába
keverve fogyasztani.
Az említett módszereken kívül ajánlott még a stressz kerülése, a
nikotin és az alkohol kiiktatása, valamint a rendszeres tornagyakorlatok és
a különböző relaxációs technikák, mint például a jóga
elsajátítása.
Egyes kutatások szerint a C-, D- és E-vitamin csökkentheti a szédülést
Mikor forduljunk orvoshoz?
Mindenképp forduljunk
orvoshoz, ha a szédülés egy fejsérülés következtében alakult ki, valamint ha
az alábbi tüneteket tapasztaljuk:
- Hirtelen, súlyos fejfájás
- Heves és szabálytalan szívverés
- Hirtelen megváltozott hallás
- Folyamatos, állandó szédülés
- Tarkótáji fejfájás okozta szédülés
- Légzési nehézségek
- Mellkasi fájdalom
- A végtagok zsibbadása
- Arczsibbadás
- Nyaki fájdalom
- Zavaros beszéd
- Járási nehézségek
- Folyamatos hányás
- Magas láz
- Kettős látás
- Ájulás
Összefoglaló
A szédülés tehát egy
olyan bizonytalanságérzés, mely során egyensúlyhiányt, illetve térérzékelési
nehézségeket tapasztalhatunk, és többek között hányinger, homályos látás,
fülzúgás, de súlyosabb esetekben akár ájulás is kísérheti azt.
Amennyiben a szédülést kiszáradás váltotta ki, akkor megfelelő
folyadékbevitellel megszüntethetjük azt. Ha egy mindennapi tevékenység,
például a repülőn való utazás során alakult ki, akkor szintén nincs okunk
aggodalomra.
Azonban ha egy betegség, vagy gyógyszerek váltják ki a szédülést,
illetve ha gyakori a szédülés, és az okát nem ismerjük, akkor feltétlenül
keressünk fel egy orvost. Csak az orvosi kivizsgálás során lehet
egyértelműen megállapítani, hogy melyek a kiváltó okai a szédülésnek, és
hogy hogyan lehet sikeresen megszüntetni a tüneteket.
Reméljük, hogy hasznosnak találtad a cikket
és minden felmerülő kérdésedre választ kaptál.
Neked
milyen tapasztalataid vannak a témával kapcsolatban? Írd meg nekünk
kommentben!
