Vegán életmód, növényi táplálkozás
Gyakori
kérdések és válaszok a vegánsággal kapcsolatban
Szerző:
Herédi Alexa
Vitaful.hu
Lektorálta: Hardy
Attila
Vitaful.hu
Tartalomjegyzék
- Bevezető - Vegánok
és vegetáriánusok
- Miért nem esznek
húst a vegánok?
- Mi a baj a
tejtermékekkel, a tojással és a mézzel?
- Miből viszik be a
vegánok a fehérjét?
- Mit esznek a
vegánok?
- Egészséges a növényi étrend?
- Összefoglaló
Bevezető
Mi a veganizmus?
A
veganizmus egy olyan életstílus és filozófia, amelynek követői
elutasítják az állati eredetű termékek fogyasztását és
használatát. A veganizmus nem csak az étkezésben, hanem
a szórakozásban, a ruházkodásban és a higiéniai termékek
választásában is megnyilvánul.
A vegánok tehát nem
fogyasztanak húst, tojást, tejterméket és mézet, továbbá nem
vásárolnak bőrből, gyapjúból, szőrméből vagy selyemből készült
termékeket, nem járnak cirkuszba és állatkertbe és kerülik az
olyan termékeket, melyek előállításához állatokon végeztek
kísérleteket.
Egyszerűen fogalmazva, a vegánok
megpróbálnak minden tőlük telhetőt megtenni az állatok
kizsákmányolása és kihasználása ellen.
A vegánság lényege az erőszakmentesség
Vega vagy vegán? Mi a különbség?
Míg a vegetáriánusok csak a hús fogyasztását
mellőzik és nem zárják ki étrendükből a tojást és a tejtermékeket, a vegánok
ennél jóval szigorúbban megválogatják azt, hogy mit esznek és milyen
termékeket vásárolnak.
Az etikai vegánok a veganizmus
életszemlélete szerint élik mindennapjaikat, tehát semmilyen körülmények
között nem hordanak szőrmét vagy bőrkabátot, ellenzik az állatkísérleteket
és az állatokat szórakozás céljából felvonultató szabadidős tevékenységeket.
(cirkusz, rodeó, tropikárium, állatkert).
Filozófiájuk egyértelműen
az erőszakmentesség, vagyis, hogy
ne árts!
Kik az étrendi
vegánok?
Megkülönböztethetjük azokat az embereket is, akik
egészségügyi vagy környezetvédelmi megfontolásból nem fogyasztanak állati
eredetű ételeket, ők szigorúan véve nem vegánok, de növényi táplálkozást
folytatnak.
Milyen alternatív formái vannak a vegetarianizmusnak?
| Irányzat | |
|---|---|
| Szemi-vegetáriánus | Baromfihúst és halat is fogyaszt |
| Ovo-lakto vegetáriánus | Tojást és tejtermékeket fogyaszt, de húst nem |
| Ovovegetáriánus | Tojást fogyaszt, de húst és tejtermékeket nem |
| Laktovegetáriánus | Tejtermékeket fogyaszt, de húst és tojást nem |
| Vegán | Semmilyen állati eredetű terméket nem fogyaszt |
| Nyers vegán | Kizárólag nyers ételeket fogyaszt |
| Flexitariánus | Rugalmas vegetáriánus, többnyire növényi eredetű élelmiszereket fogyaszt, de alkalmanként a húsra sem mond nemet |
| Peszketariánus | Halat fogyaszt, de más húsfélét nem |
Miért nem esznek húst a
vegánok?
Talán az első kérdés, amit feltesznek
valakinek, aki úgy döntött, hogy nem eszik többé állati eredetű termékeket
az, hogy miért?
Minden vegán története egyedi, mindenki máskor
jutott el arra a felismerésre, hogy többé nem szeretne ártani az állatoknak
semmilyen formában.
Van azonban néhány általános nézet, mellyel a legtöbben azonosulni
tudnak.
Etikai okok
Húsevőként nem sokan teszik fel maguknak azt
a kérdést, hogy miért van az, hogy egyes állatokat családtagként szeretünk,
míg másokat örömmel fogyasztunk el vacsorára.
A vegánok a
társadalmi berögződéseink ellenére nem tekintik élelmiszernek a húst és az
egyéb állati eredetű termékeket. Számukra az állatok a barátaink, így
semmilyen formában nem szeretnének hozzájárulni a
kihasználásukhoz.
A vegánok elsődleges célja tehát az
erőszakmentesség, vagyis nem szeretnék, hogy az emberek kényelme miatt
állatok szenvedjenek és haljanak meg. Azt vallják, hogy az embernek nem
lehetnek előjogai az állatokkal szemben, ezért elutasítják az állatok
árucikké tételét és kizsákmányolását.
Környezetvédelmi okok
Az ipari állattartás
nem csak az állatok számára jelent szenvedést, hanem a bolygónk erőforrásait
is megviseli. Az állattartás ugyanis lényegesen több energiát igényel, mint
a növénytermesztés. A tenyésztett állatok rengeteg vizet és gabonát
fogyasztanak el, ráadásul az erdőirtás, és a juhok és a szarvasmarhák által
kibocsátott metán a globális felmelegedéshez is hozzájárul.
Az
állattartáshoz hatalmas területekre van szükség, melyeket növénytermesztésre
használva a világban zajló éhínséget is csökkenthetnénk.
Ha
sokkal kevesebben fogyasztanánk húst, az éhezéssel küzdő országokban
élelmezés céljára is fel tudnánk használni azt a víz-és gabonamennyiséget,
amelyet most a haszonállatoknak adnak.
Egészségügyi okok
Egyre több tanulmány szól a veganizmus egészségügyi hatásairól.
Úgy tűnik, hogy a húsfogyasztás nagyon gyakran összefügg a magas
koleszterinszinttel, a 2-es típusú cukorbetegséggel, a szív-és érrendszeri,
illetve a rákos megbetegedésekkel.
Bár a húsfogyasztással
kapcsolatban a táplálkozástudományi nézetek ellentmondásosak, 2015-ben a WHO
rákkutatással foglalkozó tudományos bizottsága a vörös húsokat az emberre
valószínűleg rákkeltő, a feldolgozott húsokat pedig a rákkeltő élelmiszerek
közé sorolta.
Továbbá növényi étrenden lévő emberek általában
sokkal több és sokkal változatosabb formában fogyasztanak zöldséget és
gyümölcsöt, mint a húsevő társaik, ez pedig köztudottan jó hatással
van az egészségre. Fontos azonban tisztában lenniük vele, hogy a kizárólag
állati eredetű ételekben megtalálható B12-vitamint rendszeresen pótolniuk
kell.
A hús-, tej-és tojásipar a környezetünkre is
rossz hatással van
Mi a baj a tejtermékekkel és a tojással?
Bár egyre elfogadottabb
dolog, ha valaki bármilyen okból úgy dönt, hogy nem eszik többé húst,
azonban sokan nem tudják, vagy nem értik, hogy miért árt az állatoknak az,
ha elfogyasztjuk a tejüket vagy a tojásukat. Hiszen ez nem fáj az
állatoknak. Vagy mégis? Na és mi a gond a mézzel?
Miért nem fogyasztanak
tejtermékeket a vegánok?
Mint minden emlősállat,
a tehenek is csak akkor termelnek tejet, miután megszülték utódjaikat. Mivel
azonban a tejiparnak rengeteg tejre van szüksége a különböző tejtermékek
előállításához, a tejelő teheneket mesterségesen, gyakran erőszakkal
termékenyítik meg, majd biológiailag manipulálják, hogy minél több tejet
termeljenek az ember számára.
Ez komoly fájdalommal és egészségkárosodással járhat az állat számára,
ráadásul a kis borjakat szinte azonnal elválasztják az anyjuktól. A tejelő
tehenek szervezete körülbelül 4-5 év alatt kimerül és ezután az állatot
ugyanúgy a vágóhídra küldik.
A tejtermékek fogyasztását sokáig kifejezetten egészségesnek tartották,
azonban ez az elmélet egyre inkább megdőlni látszik. Az emlősállatok teje
nem az ember számára való, nem véletlenül laktózérzékenyek olyan sokan. Ezek
ráadásul sokkal több hormont tartalmaznak, mint amire az emberi szervezetnek
szüksége lenne, és bár valóban tartalmaznak bizonyos ásványi anyagokat, ezek
pótlására sokkal egészségesebb megoldás is létezik.
Mi a gond a tojással?
A tojásiparnak nagyon
sok tojásra van szüksége, ennek érdekében pedig a tyúkokat gyakran apró,
zsúfolt ketrecekben tartják és soha nem látják a napvilágot
Ráadásul
mivel a hím kiscsibékre nincs szükségük, őket nem is tartják
életben.
A tojók idegvégződésekkel teli csőrének végét
levágják, hogy ne tehessenek kárt egymásban, ami rendkívül nagy fájdalommal
jár. Ha túlélik a ketreces tartást, két év után őket is levágásra
ítélik.
Na és a méz? Az biztosan nem fáj a méheknek!
Alice Walker így
fogalmazott: az állatok saját céljaikért léteznek ezen a földön, nem pedig
az emberek céljainak és igényeinek kielégítésére. Tehát a vegánok nézőpontja
szerint nincs jogunk elvenni az állattól azt, amiért ő dolgozott meg.
Egyetlen állatot, így a méheket sem szeretnék kihasználni.
A
méz eredeti funkciója szerint szénhidrátot és más létfontosságú tápanyagokat
biztosít a méhek számára: ásványi anyagokat, antioxidánsokat és
természetes antibiotikumot.
A méhek ezért a mézet télire raktározzák el, hogy ne szenvedjenek hiányt
semmilyen tápanyagban.
Amikor az emberek elveszik tőlük az összegyűjtött mézet, majd azt
cukorral vagy kukoricasziruppal helyettesítik, azzal átverik a
méheket.
Ezzel nem csak tápanyaghiány alakul ki náluk, hanem
bizonyos genetikai elváltozások is, így egyre kevésbé lesznek képesek
védekezni a betegségek és a növényvédő szerek ellen. Ez pedig nem csak a
méhpopulációra, hanem az emberekre nézve is komoly következményekkel
járhat.
A mézet a méhek kihasználásával szerezzük
meg, így nem vegán
Miből viszik be a fehérjét a vegánok?
Talán ez a második
leggyakoribb kérdés, amelyet a mindenevők feltesznek a vegánoknak. A
húsfélék (sőt a tojás és a tejtermékek is) köztudottan gazdagok fehérjében,
fehérjére pedig szükségünk van, mit esznek akkor a vegánok, ha egészségesek
akarnak maradni?
A válasz egyszerű: növényeket. Minden
növényben van ugyanis fehérje, némelyikben még több is, mint az egyes
húsfélékben. Sőt, az állati fehérjékkel ellentétben ezek nem növelik a
daganatos, illetve szív-és érrendszeri betegségek kockázatát.
A
túlzott fehérjefogyasztás a vesének sem kedvez, így felesleges túlzásba
vinni, napi 45-50 gramm fehérje (vagy 0,8 gramm / testsúlykilogramm) elég
egy egészséges felnőtt számára.
A fehérjehiányon kívül a másik
gyakori kritika, ami a vegán táplálkozást éri, hogy a növények nem
tartalmazzák a szükséges aminosavakat, azonban ez sem teljesen igaz.
Az állati eredetű termékek mind a kilencféle létező aminosavat
tartalmazzák, a növényiekből viszont általában egy vagy kettő hiányzik.
Ezért a vegán étrend összeállítása kicsivel nagyobb figyelmet igényel, de
változatos étkezéssel könnyen kiegészíthetők az egyes aminosavak. (Elég
például, ha borsót és rizst is fogyasztasz valamikor a nap
folyamán).
Ha sportolóként szeretnél áttérni a vegán táplálkozásra és
aggódsz a fehérjebeviteled miatt, ajánlom Varga Balázs könyvét, illetve
a blogját, ahol hiteles és friss információkat találsz
a vegán sporttáplálkozással kapcsolatban.
A legjobb fehérjedús növényi ételek (a
teljesség igénye nélkül) a következők:
- Csicseriborsó
- Lencse
- Babfélék
- Szója
- Tempeh
- Tofu
- Szejtán
- Borsó
- Barna rizs
Mit esznek a vegánok?
Sokan el sem tudnák
képzelni hús nélkül az életüket és úgy gondolják, hogy a vegánok kizárólag
salátán élnek. Azonban akármekkora húsevő is vagy, biztosan te is
fogyasztasz vegán ételeket, talán sűrűbben is, mint gondolnád.
:)
A növényi étrend a zöldségek, a gabonák, a magvak és egyéb
növényi eredetű élelmiszerek változatos kihasználásán alapszik, és több
lehetőséget tartogat egy egyszerű salátánál. A húson kívül tejet, tejszínt,
sajtot és tojást sem tartalmaz, még sem íztelen és
unalmas.
Manapság egyre elterjedtebbek a húspótló, vegán
készítmények Magyarországon is, azonban nem csak drága alapanyagokból lehet
összehozni egy finom és tápláló vegán fogást.
Egy kis kreativitással
rengeteg hagyományos étel veganizálható, így vegánként sem kell lemondania
senkinek a kedvenc ételeiről.
A csicseriborsó például
bármilyen raguba remekül illik, a darált hús szinte észrevétlenül
helyettesíthető szójagranulátummal vagy reszelt zöldségekkel, a tejre és a
tejszínre remek növényi alternatívák léteznek, darált lencséből pedig isteni
finom fasírt készíthető. Általánosságban elmondható, hogy minden a
fűszerezésen múlik.
Ha a tojás vagy a sajt hiányozna az étrendedből,
arra is van megoldás. A fekete só bármilyen ételnek tojás ízt ad, a
sörélesztőpehely íze pedig kísértetiesen hasonlít a sajtra.
Ha
idáig csak köretként gondoltál a zöldségekre és a gabonákra, érdemes néha
kísérletezgetned és kipróbálnod, hogy hány féle különböző zöldséggel
dobhatod fel az étrendedet.
A lehetőségek tárháza végtelen, ha
szeretnél kipróbálni pár vegán fogást, azt ajánlom, hogy tegyél egy próbát a
prove.hu vegán receptjeivel.
Egészséges a növényi étrend?
A vegánság önmagában
nem biztosíték a hosszú és egészséges élethez. Vegánként is lehet
egészségtelenül étkezni, elég ha valaki minden nap cukros üdítőket iszik,
vegaburgert és sültkrumplit rendel, vagy éppen teljesen egysíkú az
étrendje. Attól, hogy valami vegán, még nem feltétlenül lesz
egészséges.
Azonban a körültekintően összeállított, teljes értékű
növényi étrend jótékony hatásaira egyre több bizonyítékunk
van.
A jelenlegi kutatások szerint a vegetáriánus étrend
segíthet az elhízás kezelésében, a növényi étrend pedig a
szívkoszorúér-betegség, a cukorbetegség, a csontízületi gyulladás és az
Alzheimer-kór megelőzésében is hatásos lehet.
Egy változatosan
összeállított vegán étrend minden szükséges vitamint, ásványi anyagot és
nyomelemet tartalmaz (kivétel ezalól a B12-vitamin, melynek pótlása szükséges lehet), így a
szervezet semmiben nem szenved hiányt.
A testünk
fehérjeszükséglete is megfelelően pótolható növényekkel, így emiatt sem kell
aggódnia a vegánoknak.
Sőt, az American Journal of Clinical Nutrition 2009-ben
beszámolt arról, hogy a növényi étrend követői általában alacsonyabb
testsúlyúak, illetve alacsonyabb vérnyomásuk és a koleszterinszintjük. Azt
is megállapították, hogy a vegánok több rostot, folátot, C-vitamint, E-vitamint,
káliumot és magnéziumot, valamint kevesebb telített zsírt fogyasztottak,
mint mindenevő társaik.
Összefoglaló
A veganizmus tehát nem
csupán egy diéta, hanem egy életstílus és filozófia is egyben. A vegánok
semmilyen állati eredetű ételt nem fogyasztanak, etikai, környezetvédelmi
vagy egészségügyi megfontolásból és a mindennapjaikban sem használnak állati
eredetű ruhadarabokat vagy állatkísérletekkel készült háztratási
termékeket.
Jól összeállított, teljes értékű növényi étrendet
követve a vegánok sem szenvednek hiányt semmiben, sőt a legújabb kutatások
szerint sokkal egészségesebben élhetnek, mint azok, akik húst is
fogyasztanak.
Reméljük, hogy hasznosnak találtad a cikket
és minden felmerülő kérdésedre választ kaptál.
Te mit
gondolsz a vegánságról? Szívesen áttérnél a növényi étrendre, esetleg már
egy ideje vegán vagy? Írd meg nekünk kommentben!
