Vegán életmód, növényi táplálkozás
Gyakori kérdések és válaszok a
vegánsággal kapcsolatban

Szerző: Herédi Alexa
Vitaful.hu

Lektorálta: Hardy Attila
Vitaful.hu
Tartalomjegyzék
-
Bevezető - Vegánok és vegetáriánusok
-
Miért nem esznek húst a vegánok?
-
Mi a baj a tejtermékekkel, a tojással és a mézzel?
-
Miből viszik be a vegánok a fehérjét?
-
Mit esznek a vegánok?
- Egészséges a növényi étrend?
- Összefoglaló
Bevezető
Mi a veganizmus?
A veganizmus egy olyan életstílus és filozófia, amelynek követői elutasítják az állati
eredetű termékek fogyasztását és használatát. A veganizmus nem csak az étkezésben, hanem
a szórakozásban, a ruházkodásban és a higiéniai termékek választásában is
megnyilvánul.
A vegánok tehát nem fogyasztanak húst, tojást, tejterméket és mézet, továbbá nem vásárolnak
bőrből, gyapjúból, szőrméből vagy selyemből készült termékeket, nem járnak cirkuszba és
állatkertbe és kerülik az olyan termékeket, melyek előállításához állatokon végeztek
kísérleteket.
Egyszerűen fogalmazva, a vegánok megpróbálnak minden tőlük telhetőt megtenni az állatok
kizsákmányolása és kihasználása ellen.

A vegánság lényege az erőszakmentesség
Vega vagy vegán? Mi a különbség?
Míg a vegetáriánusok csak a hús fogyasztását mellőzik és nem zárják ki étrendükből a tojást és a
tejtermékeket, a vegánok ennél jóval szigorúbban megválogatják azt, hogy mit esznek és milyen
termékeket vásárolnak.
Az etikai vegánok a veganizmus életszemlélete szerint élik mindennapjaikat, tehát semmilyen
körülmények között nem hordanak szőrmét vagy bőrkabátot, ellenzik az állatkísérleteket és az
állatokat szórakozás céljából felvonultató szabadidős tevékenységeket. (cirkusz, rodeó,
tropikárium, állatkert).
Filozófiájuk egyértelműen az erőszakmentesség, vagyis,
hogy
ne árts!
Kik az étrendi vegánok?
Megkülönböztethetjük azokat az embereket is, akik egészségügyi vagy környezetvédelmi
megfontolásból nem fogyasztanak állati eredetű ételeket, ők szigorúan véve nem vegánok, de növényi
táplálkozást folytatnak.
Milyen alternatív formái vannak a vegetarianizmusnak?
Irányzat | |
---|---|
Szemi-vegetáriánus | Baromfihúst és halat is fogyaszt |
Ovo-lakto vegetáriánus | Tojást és tejtermékeket fogyaszt, de húst nem |
Ovovegetáriánus | Tojást fogyaszt, de húst és tejtermékeket nem |
Laktovegetáriánus | Tejtermékeket fogyaszt, de húst és tojást nem |
Vegán | Semmilyen állati eredetű terméket nem fogyaszt |
Nyers vegán | Kizárólag nyers ételeket fogyaszt |
Flexitariánus | Rugalmas vegetáriánus, többnyire növényi eredetű élelmiszereket fogyaszt, de alkalmanként a húsra sem mond nemet |
Peszketariánus | Halat fogyaszt, de más húsfélét nem |
Miért nem esznek húst a vegánok?
Talán az első kérdés, amit feltesznek valakinek, aki úgy döntött, hogy nem eszik többé állati
eredetű termékeket az, hogy miért?
Minden vegán története egyedi, mindenki máskor jutott el arra a felismerésre, hogy többé nem
szeretne ártani az állatoknak semmilyen formában.
Van azonban néhány általános nézet, mellyel a legtöbben azonosulni tudnak.
Etikai okok
Húsevőként nem sokan teszik fel maguknak azt a kérdést, hogy miért van az, hogy egyes állatokat
családtagként szeretünk, míg másokat örömmel fogyasztunk el vacsorára.
A vegánok a társadalmi berögződéseink ellenére nem tekintik élelmiszernek a húst és az egyéb
állati eredetű termékeket. Számukra az állatok a barátaink, így semmilyen formában nem szeretnének
hozzájárulni a kihasználásukhoz.
A vegánok elsődleges célja tehát az erőszakmentesség, vagyis nem szeretnék, hogy az emberek
kényelme miatt állatok szenvedjenek és haljanak meg. Azt vallják, hogy az embernek nem lehetnek
előjogai az állatokkal szemben, ezért elutasítják az állatok árucikké tételét és
kizsákmányolását.
A legtöbb vegán etikai okokból nem fogyaszt húst és más állati terméket
Környezetvédelmi okok
Az ipari állattartás nem csak az állatok számára jelent szenvedést, hanem a bolygónk erőforrásait
is megviseli. Az állattartás ugyanis lényegesen több energiát igényel, mint a növénytermesztés. A
tenyésztett állatok rengeteg vizet és gabonát fogyasztanak el, ráadásul az erdőirtás, és a juhok
és a szarvasmarhák által kibocsátott metán a globális felmelegedéshez is hozzájárul.
Az állattartáshoz hatalmas területekre van szükség, melyeket növénytermesztésre használva a
világban zajló éhínséget is csökkenthetnénk.
Ha sokkal kevesebben fogyasztanánk húst, az éhezéssel küzdő országokban élelmezés céljára is fel
tudnánk használni azt a víz-és gabonamennyiséget, amelyet most a haszonállatoknak adnak.
Egészségügyi okok
Egyre több tanulmány szól
a veganizmus egészségügyi hatásairól. Úgy tűnik, hogy a húsfogyasztás nagyon gyakran összefügg a
magas koleszterinszinttel, a 2-es típusú cukorbetegséggel, a szív-és érrendszeri, illetve a rákos
megbetegedésekkel.
Bár a húsfogyasztással kapcsolatban a táplálkozástudományi nézetek ellentmondásosak, 2015-ben a
WHO rákkutatással foglalkozó tudományos bizottsága a vörös húsokat az emberre valószínűleg
rákkeltő, a feldolgozott húsokat pedig a rákkeltő élelmiszerek közé sorolta.
Továbbá növényi étrenden lévő emberek általában sokkal több és sokkal változatosabb formában
fogyasztanak zöldséget és gyümölcsöt, mint a húsevő társaik, ez pedig köztudottan jó
hatással van az egészségre. Fontos azonban tisztában lenniük vele, hogy a kizárólag állati eredetű
ételekben megtalálható B12-vitamint rendszeresen pótolniuk kell.

A hús-, tej-és tojásipar a környezetünkre is rossz hatással van
Mi a baj a tejtermékekkel és a tojással?
Bár egyre elfogadottabb dolog, ha valaki bármilyen okból úgy dönt, hogy nem eszik többé húst,
azonban sokan nem tudják, vagy nem értik, hogy miért árt az állatoknak az, ha elfogyasztjuk a
tejüket vagy a tojásukat. Hiszen ez nem fáj az állatoknak. Vagy mégis? Na és mi a gond a
mézzel?
Miért nem fogyasztanak tejtermékeket a vegánok?
Mint minden emlősállat, a tehenek is csak akkor termelnek tejet, miután megszülték utódjaikat.
Mivel azonban a tejiparnak rengeteg tejre van szüksége a különböző tejtermékek előállításához, a
tejelő teheneket mesterségesen, gyakran erőszakkal termékenyítik meg, majd biológiailag
manipulálják, hogy minél több tejet termeljenek az ember számára.
Ez komoly fájdalommal és egészségkárosodással járhat az állat számára, ráadásul a kis borjakat
szinte azonnal elválasztják az anyjuktól. A tejelő tehenek szervezete körülbelül 4-5 év alatt
kimerül és ezután az állatot ugyanúgy a vágóhídra küldik.
A tejtermékek fogyasztását sokáig kifejezetten egészségesnek tartották, azonban ez az elmélet
egyre inkább megdőlni látszik. Az emlősállatok teje nem az ember számára való, nem véletlenül
laktózérzékenyek olyan sokan. Ezek ráadásul sokkal több hormont tartalmaznak, mint amire az emberi
szervezetnek szüksége lenne, és bár valóban tartalmaznak bizonyos ásványi anyagokat, ezek
pótlására sokkal egészségesebb megoldás is létezik.
Mi a gond a tojással?
A tojásiparnak nagyon sok tojásra van szüksége, ennek érdekében pedig a tyúkokat gyakran apró,
zsúfolt ketrecekben tartják és soha nem látják a napvilágot
Ráadásul mivel a hím kiscsibékre nincs szükségük, őket nem is tartják életben.
A tojók idegvégződésekkel teli csőrének végét levágják, hogy ne tehessenek kárt egymásban, ami
rendkívül nagy fájdalommal jár. Ha túlélik a ketreces tartást, két év után őket is levágásra
ítélik.
Na és a méz? Az biztosan nem fáj a méheknek!
Alice Walker így fogalmazott: az állatok saját céljaikért léteznek ezen a földön, nem pedig az
emberek céljainak és igényeinek kielégítésére. Tehát a vegánok nézőpontja szerint nincs jogunk
elvenni az állattól azt, amiért ő dolgozott meg. Egyetlen állatot, így a méheket sem szeretnék
kihasználni.
A méz eredeti funkciója szerint szénhidrátot és más létfontosságú tápanyagokat biztosít a méhek
számára: ásványi anyagokat, antioxidánsokat és természetes antibiotikumot.
A méhek ezért a mézet télire raktározzák el, hogy ne szenvedjenek hiányt semmilyen tápanyagban.
Amikor az emberek elveszik tőlük az összegyűjtött mézet, majd azt cukorral vagy kukoricasziruppal
helyettesítik, azzal átverik a méheket.
Ezzel nem csak tápanyaghiány alakul ki náluk, hanem bizonyos genetikai elváltozások is, így egyre
kevésbé lesznek képesek védekezni a betegségek és a növényvédő szerek ellen. Ez pedig nem csak a
méhpopulációra, hanem az emberekre nézve is komoly következményekkel járhat.

A mézet a méhek kihasználásával szerezzük meg, így nem vegán
Miből viszik be a fehérjét a vegánok?
Talán ez a második leggyakoribb kérdés, amelyet a mindenevők feltesznek a vegánoknak. A húsfélék
(sőt a tojás és a tejtermékek is) köztudottan gazdagok fehérjében, fehérjére pedig szükségünk van,
mit esznek akkor a vegánok, ha egészségesek akarnak maradni?
A válasz egyszerű: növényeket. Minden növényben van ugyanis fehérje, némelyikben még több is, mint
az egyes húsfélékben. Sőt, az állati fehérjékkel ellentétben ezek nem növelik a daganatos,
illetve szív-és érrendszeri betegségek kockázatát.
A túlzott fehérjefogyasztás a vesének sem kedvez, így felesleges túlzásba vinni, napi 45-50 gramm
fehérje (vagy 0,8 gramm / testsúlykilogramm) elég egy egészséges felnőtt számára.
A fehérjehiányon kívül a másik gyakori kritika, ami a vegán táplálkozást éri, hogy a növények nem
tartalmazzák a szükséges aminosavakat, azonban ez sem teljesen igaz.
Az állati eredetű termékek mind a kilencféle létező aminosavat tartalmazzák, a növényiekből
viszont általában egy vagy kettő hiányzik. Ezért a vegán étrend összeállítása kicsivel nagyobb
figyelmet igényel, de változatos étkezéssel könnyen kiegészíthetők az egyes aminosavak. (Elég
például, ha borsót és rizst is fogyasztasz valamikor a nap folyamán).
Ha sportolóként szeretnél áttérni a vegán táplálkozásra és aggódsz a fehérjebeviteled miatt,
ajánlom Varga Balázs könyvét, illetve a blogját, ahol hiteles és friss információkat találsz a vegán sporttáplálkozással kapcsolatban.
A legjobb fehérjedús növényi ételek (a teljesség igénye nélkül) a következők:
- Csicseriborsó
- Lencse
- Babfélék
- Szója
- Tempeh
- Tofu
- Szejtán
- Borsó
- Barna rizs
A vegán étrend is lehet fehérjedús és változatos
Mit esznek a vegánok?
Sokan el sem tudnák képzelni hús nélkül az életüket és úgy gondolják, hogy a vegánok kizárólag
salátán élnek. Azonban akármekkora húsevő is vagy, biztosan te is fogyasztasz vegán ételeket,
talán sűrűbben is, mint gondolnád. :)
A növényi étrend a zöldségek, a gabonák, a magvak és egyéb növényi eredetű élelmiszerek változatos
kihasználásán alapszik, és több lehetőséget tartogat egy egyszerű salátánál. A húson kívül tejet,
tejszínt, sajtot és tojást sem tartalmaz, még sem íztelen és unalmas.
Manapság egyre elterjedtebbek a húspótló, vegán készítmények Magyarországon is, azonban nem csak
drága alapanyagokból lehet összehozni egy finom és tápláló vegán fogást.
Egy kis kreativitással rengeteg hagyományos étel veganizálható, így vegánként sem kell lemondania
senkinek a kedvenc ételeiről.
A csicseriborsó például bármilyen raguba remekül illik, a darált hús szinte észrevétlenül
helyettesíthető szójagranulátummal vagy reszelt zöldségekkel, a tejre és a tejszínre remek növényi
alternatívák léteznek, darált lencséből pedig isteni finom fasírt készíthető. Általánosságban
elmondható, hogy minden a fűszerezésen múlik.
Ha a tojás vagy a sajt hiányozna az étrendedből, arra is van megoldás. A fekete só bármilyen
ételnek tojás ízt ad, a sörélesztőpehely íze pedig kísértetiesen hasonlít a sajtra.
Ha idáig csak köretként gondoltál a zöldségekre és a gabonákra, érdemes néha kísérletezgetned és
kipróbálnod, hogy hány féle különböző zöldséggel dobhatod fel az étrendedet.
A lehetőségek tárháza végtelen, ha szeretnél kipróbálni pár vegán fogást, azt ajánlom, hogy tegyél
egy próbát a prove.hu vegán
receptjeivel.
Egészséges a növényi étrend?
A vegánság önmagában nem biztosíték a hosszú és egészséges élethez. Vegánként is lehet
egészségtelenül étkezni, elég ha valaki minden nap cukros üdítőket iszik, vegaburgert és
sültkrumplit rendel, vagy éppen teljesen egysíkú az étrendje. Attól, hogy valami vegán, még
nem feltétlenül lesz egészséges.
Azonban a körültekintően összeállított, teljes értékű növényi étrend jótékony hatásaira egyre több
bizonyítékunk van.
A jelenlegi kutatások szerint a vegetáriánus étrend segíthet az
elhízás kezelésében, a növényi étrend pedig a szívkoszorúér-betegség, a cukorbetegség, a csontízületi gyulladás
és az Alzheimer-kór megelőzésében is hatásos lehet.
Egy változatosan összeállított vegán étrend minden szükséges vitamint, ásványi anyagot és
nyomelemet tartalmaz (kivétel ezalól a
B12-vitamin, melynek
pótlása szükséges lehet), így a szervezet semmiben nem szenved hiányt.
A testünk fehérjeszükséglete is megfelelően pótolható növényekkel, így emiatt sem kell aggódnia a
vegánoknak.
Sőt, az
American Journal of Clinical Nutrition
2009-ben beszámolt arról, hogy a növényi étrend követői általában alacsonyabb testsúlyúak, illetve
alacsonyabb vérnyomásuk és a koleszterinszintjük. Azt is megállapították, hogy a vegánok több
rostot, folátot,
C-vitamint, E-vitamint, káliumot és magnéziumot,
valamint kevesebb telített zsírt fogyasztottak, mint mindenevő társaik.
A növényi étrenden élők általában több vitamint és ásványi anyagot fogyasztanak
Összefoglaló
A veganizmus tehát nem csupán egy diéta, hanem egy életstílus és filozófia is egyben. A vegánok
semmilyen állati eredetű ételt nem fogyasztanak, etikai, környezetvédelmi vagy egészségügyi
megfontolásból és a mindennapjaikban sem használnak állati eredetű ruhadarabokat vagy
állatkísérletekkel készült háztratási termékeket.
Jól összeállított, teljes értékű növényi étrendet követve a vegánok sem szenvednek hiányt
semmiben, sőt a legújabb kutatások szerint sokkal egészségesebben élhetnek, mint azok, akik húst
is fogyasztanak.
Reméljük, hogy hasznosnak találtad a cikket és minden felmerülő kérdésedre választ kaptál.
Te mit gondolsz a vegánságról? Szívesen áttérnél a növényi étrendre, esetleg már egy ideje vegán
vagy? Írd meg nekünk kommentben!